Ez mennyire egészséges megküzdési mechanizmus?

Egészségesnek igazából tuti nem az, a lényeg hogy ne legyen káros, azért kérdezem.

Arról van szó, hogy bizonyos helyzetekben (főleg ha nehéz helyzet, de máskor is), van hogy elképzelem magam kívülről. Tehát mintha E/1-ből átvaltanék E/3-ba.

Pl. Mikor valami zavar, vagy aggódok, akkor átformálom, hogy na most ez az ember ezen meg ezen aggódik. Mintha magamat kívülről látnám. Ilyenkor néha rájövök, hogyha felesleges a reakcióm.

Viszont nem mindig sikerül. Ha nagyon benne vagyok a málnásban, akkor nem tudok kijönni belőle így se.

Mennyire lehet ezt használni? Nem ártok vele magamnak? Mert ha igen, akkor abbahagyom.