Más is van így a szégyenérzettel? 28/F

Ha ismerőstől olyan üzenetet kapok, aminek az elejéből lejön, hogy leszúr engem, elege lett belőlem, vegyek már vissza, akkor nem bírom végigolvasni. Mert kb. menekülnöm kell a szégyentől. Néha több óra, vagy nap múltán tudom magam ráerőltetni az olvasásra, és arra, hogy valami nagyon gáz bocsi, bocsi, igazad van, eltoltam üzenetet tudjak visszaírni.

Ugyanígy, sőt rosszabb a helyezet élőszóban. Akkor is vagy elrohanok, vagy erővel kell odatapasztanom, magam, ahol megszégyenítenek, és behúzott nyakkal állok, és kérek kb. bocsánatot. Nem úgy nézek ki, mint egy normális ember ilyenkor.

Illetve sokszor bármivel így nézek szembe, amit nagyon nem szeretnék hallani, nem bírok közel engedni magamhoz.

Mit lehet ezzel kezdeni, hogy jobb legyen a helyzet, ne viselkedjek hülyén, ne érezzem magam ennyire kínosan?