Túlságosan lefoglal a saját problémám, mit tehetek ellene?

Sajnos annyira minden és mindenki elé helyezem a saját problémáimat, másokra hárítom (ha nekem sz.ar, legyen neki is sz.ar), hogy félek, páromat ezzel fogom elüldözni. Nagyon türelmes ember, főleg velem, pedig úgy érzem nem érdemlem meg.

Beszélgettünk tegnap, elmondta, hogy az a baj velem, hogy minden kis apró(!) dolgot is ami zavar, felidegesít, stb, én elmondom neki. Amivel nem is lenne baj, csak nagyon nagyon "belemegyek", pedig neki aztán tényleg nem kéne azzal foglalkoznia. Pl, hogy valamit elrontottam a saját hülyeségem miatt, és mindenki kapja be, és vele is úgy tudok viselkedni olyankor. Pedig nem ezt érdemli. Mondta, hogy neki is vannak ilyen dolgai, hogy felidegesíti valami pl. munka közben, de ő ezt megoldja magában, nem hozza haza, és nekem is ezt kéne. Természetesen nem a nagy dolgokról beszélünk, amik tényleg problémák, hanem a kicsi apró baromságokról.

Sajnos velem az (is) a baj, hogy szinte mindenben a rosszat látom, hiába történik jó dolog, megtalálom benne akaratlanul is a rosszat, és azon akadok meg, nem a jón, és ezáltal nagyon negatív ember tudok lenni. Megértem, hogy neki ez nem kell, és elege lesz egy idő után. Sajnos tisztában vagyok ezekkel a dolgaimmal, és, hogy nagyon nem helyesek. Megkerestem már egy pszichológust, csak vele lassan tudunk sajnos haladni, mert nagyon sok gyerekkori sérelem, stressz, kényszerbetegség van, amin dolgozunk/dolgoznunk kell, és nem járok olyan régóta.

Valaki volt már hasonló cipőben? Hogy tudta ezeket a dolgokat magában rendbe rakni? Mi az, ami segített? Bármit kipróbálok. Esetleg Önismereti könyv? Vagy valamilyen itthoni gyakorlat? Természetesen fogom mondani az orvosnak, de addig hátha tudtok ötletet adni.

Szépen kérlek, hogy a negatív, bántó kommenteket mellőzzétek, mert nagyon nincs rá szükségem.