Hogyan küzdhetem le ezeket a gátlásaimat? Mi az ami segített nektek ilyen helyzetben?

Pszichiátria, viccen kívül.

Valami miatt gátlásaid vannak csomó téren, csak lehet te sem tudod miért.

Tessék elmenni dokihoz, és úgy csinálni ahogy ő mondja. Ha terápiát javasol, akkor azt, ha gyógyszert is ír fel akkor azt is.

A pszichiáterek nagyon rendes emberek. Kényes területtel foglalkoznak, de meg kell bízni bennük. Azért vannak, mert segíteni szeretnének a mentális betegségek leküzdésében!

Ha kapsz antidepresszánst, az nem egy varázstabletta. Nem lesz tőle hirtelen jókedved. Az csupán arra való, hogy a hangulati zavart, szorongások mögötti kémiai elváltozást tudja kezelni az agyban.

Sőt, lassan, fokozatosan hat csak a gyógyszer, szóval az égvilágon nincs félnivaló, ha írna fel a doki. Azért írja fel, mert akkor látja rajtad, hogy az segítene neked. Van olyan, hogy valamit nem lehet csak akarattal megoldani magadnak.

A gyógyszerek nem a problémákat oldják meg, csupán helyrerakják a kémiát. A probléma megoldására van a kiegészítő terápia például.

Ha magas valaki vérnyomása, akkor minden kérdés nélkül beveszi a felírt vérnyomáscsökkentő tablettákat, nem? Persze lehet nélkülük is élni, de erősen csökken akkor az életszínvonal.

Nekem a pszichiátria vált be egyedül. Csak a gyógyszer segített, mert amúgy szociálisan nem volt bajom, a viselkedésem is jó volt, csupán ezek a kényszeres szorongó gondolataim voltak mint neked.

Ezeket nem lehet gyógyszer nélkül kezelni. Próbáltam 10 évig, nem ment.

Csak be van picit ragadva az agyi kémia. Kibillenti neked a doki a jó irányba, és megtalálod mi miatt nem ment eddig :-)

Hajrá!

Szia!

Az első nagyon jókat ír!!

Én is szorongással küzdök, nekem az elmúlt hónapokban csúszott ki totál a kezeim közül. Nem szociális eredetű szorongásom van, de arra is ráterjed bizonyos helyzetekben. Nyugodtan kérj beutalót a háziorvosodnál, vagy hívd fel a pszichiátriai szakrendelést bátran! Nagyon megértőek szoktak lenni, nem fognak lecseszni vagy ignorálni, hazaküldeni, félvállról venni a problémádat akármilyen kicsinek hiszed.:) Találkoznak ők ott mindenféle esettel, nagyon sokféle tünettel lehet hozzájuk fordulni, amit a legtöbb ember félvárról vesz.

Én júniusban vettem erőt magamon, hogy segítséget kérjek. Nagyon pozitívan csalódtam. Az a tanulság, hogy jóval hamarabb kellett volna ezt megtennem, mielőtt a betegségem elkezdte átformálni az életemet és megakadályozott abban, hogy jó életminőségem legyen.

Ha gyógyszert ír az orvos, akkor nyugodtan visszautasíthatod, nem köteleznek semmire. Ezzel a tudattal indultam előző hónapban neki, hogy márpedig nekem elég lesz csak a terápia, nem fognak begyógyszerezni. Aztán ahogy az lenni szokott az orvos 8 perc beszélgetés után írta is az antidepit, viszont nem írt semmilyen szorongásoldót. A kérésemre meg tök boldogan és lelkesen felírták a terápiát is.Aztán lelkemre kötötte, hogy szedjem a gyógyszert, mert az a leghatásosabb terápiával.

Egy szó mint száz, én szkeptikusan álltam a gyógyszerhez, de neten rengeteget keresgéltem és nagyon sok jót olvastam róluk, kivéve a szorongásoldó benzokról, azokkal óvatosan kell, mert függőséget okoznak. Szóval elfogadtam és elkezdtem szedni. Azt érdemes tudni, hogy első hetekben sok mellékhatásuk van, meg súlyosbít(hat)ják a tüneteket. Nem ultimate megoldás a gyógyszer, csak egy mankó, és sajnos sok idő kell mire hatnak vagy mire megtalálod a neked való fajtát/dózist. De emiatt türelmesnek kell lenni. Nekem eddig 1,5 hétig volt, hogy hatott, ami extrém durván másmilyen lelkiállapot volt az eddigi évekhez viszonyítva. Nem lettem tőle boldog, vagy egészséges, de rendkívül nyugodt voltam és kitisztult a fejem,nem voltam konstans fáradt, több energiám volt, meg megszűntek a kényszeres dolgaim, stb. Ezek miatt pedig nem volt, ami lehúzza a motiváltságomat.

Mindenképpen ha teheted, akkor kérj terápiát gyógyszer mellé. Sajnos ezeknek a dolgoknak többnyire múltbéli dolgok vannak a hátterében, vagy más mentális zavarok. Ezeket a gyógyszer nem változtatja meg, meg a gyógyszer nem tanít meg arra, hogy később gyógyszer nélkül hogyan kezeld ezeket a problémákat. Fontos, hogy ne támaszkodj teljesen a gyógyszerre.

Én egyébként tb-sre járok. Rengeteg ellenvéleményt olvastam a tb-s ellátásról. Lehet annyi igaz, hogy nem fog veled az orvos 10 perceket beszélgetni, meg edukálni a betegségedről, viszont ha kérdezel, akkor válaszolnak és figyelnek. Persze ki milyet fog ki, terapeutánál is fontos, hogy mennyire vagytok összhangban. Én szerencsére jót fogtam ki.

Meg majd érdeklődj utána, hogy nincs rendelésen valamilyen csoport, vagy hasonló, ahova el tudnál esetleg járni, pl. meditálós. Ez amiatt lenne jó, hogy találkozol más emberekkel,meg ha van meditálós, akkor segít abban hogy megtanuld megnyugtatni magadat.

Nagyon szurkolok Neked, remélem mihamarabb sikerül megoldást találni a problémádra és elindulsz a változás útján! Csak bátran és kitartást az egészhez! :)

#1-es vagyok.

Pontosan, ahogy a 2. írta. A benzodiazepinekkel (Xanax, Rivotril) csak óvatosan. Azt csak akkor szedd be, ha érzed, hogy nem bírod nélküle.

A benzodiazepinekre nem csak rá lehet, hanem rá is szokik az ember garantáltan, ha felelőtlenül szedi.

Az antidepresszánsokra viszont nem lehet rászokni.

Ami rá van írva a gyógyszeres dobozra, azt kell elhinni, meg amit az orvos mond :)

A Xanax (szorongásoldó) függőséget okoz, az antidperesszánsra meg az van írva, hogy ha tapasztalsz is megovnási tüneteket, akkor is le tudod tenni, mert nem lesz függő a szervezet.

Sajnos még nem elfogadott itthon a mentális betegségek kezelése társadalmi szinten, de nem kell elhinni sem, hiszen csak az igazat mondom: a pszichiáterek angyalok, csak úgy kell tenni ahogy mondják :)