Hogy lehetséges vagy miért szeretem a depresszív hangulatú dolgokat?

És úgy önmagában a depresszív hangulatot. Mondok egy példát. Az életemből egy tél úgy telik el hogy nagyjából egész nap itthon vagyok és depresszív hangulatom van, viszont ha van akivel eltölteni az időt depresszíven annál jobb nincs is, ha van akivel megosztani a gondolataimat, ha van akivel depisen eltölteni a telet. Szóval én nem is szeretném ha boldogan, jól telne el az a tél, hanem úgy ha depresszíven de nem magányosan viszont valahogy mégis mert emberek társaságára sem vágyok ilyenkor viszont ha van/lenne egyetlen személy aki tényleg megért és legalább kicsit is hasonlóan látja az életet akkor az nagyon jól telne, az a baj az ilyesmikre visszaemlékezni rossz mert tudod hogy az eltelt az életedből és már sosem lesz olyan. Állandóan mindenki depressziózna ha úgy látná a dolgokat mint én de a depresszió nem feltétlenül rossz.