Egész biztos hogy csak aspergerem van? Vagy egyáltalán ez asperger?

aspergerrel diagnosztizáltak még 13 éves korom körül, most vagyok 26. viszont vannak olyan tüneteim, amik arra engednek következtetni hogy ez nem csak asperger vagy egyáltalán nem is az.

folyton rajtam van valami rossz érzés, ha álmodok is csak rosszakat álmodok. mármint nem történik bennük általában semmi rossz, de a hangulata olyan nyomasztó.

késztetéseim vannak hogy cigizzek vagy piáljak, egy időben arra is volt hogy a f...t kipróbáljam de arról végül letettem de a cigi pl egy nagyon is valós dolog, nem bírom lerakni, és időszakosan késztetéseim vannak.

megszokásból szoktam enni gyakran.

nem bírom meghúzni a határaimat, hogyha valaki érzelmileg picit is fontossá válik számomra akkor bármit el tud nálam érni hogyha rámenős.

unalmasak nekem azok az emberek akikkel nincs semmi izgalom meg teljesen jók hozzám, ugyanakkor elítélem és lehordom mindenkinek azt aki kihasznál de ugyanakkor engedem magam.

a családom (szüleim) a minden. bármit megteszek és megoldok nekik.

érdekes módon a családom nem látja milyen állapotban vagyok sokszor lelkileg.

öngyilkos gondolataim vannak , ez pár hetente / havonta/ naponta jön rám és abból adódik szerintem ahogy az emberek bántak velem.

régen is vagdostam magam és most is előfordul, szeptember 25 én sürgösségin voltam emiatt.

párszor már annyi alkoholt megittam hogy majdnem belehaltam , semmire nem emlékszem egyiknél kórházba is kerültem.

nincs semmi önbizalmam.

utálom az idegen embereket és félek tőlük hogy mit gondolnak rólam , furccsálnak bolondnak hisznek vagy utálnak , legszívesebben rám támadnának. ez mindig is így volt.

mindig mindenhol én voltam a fura lány.

suliban kipécéztem mindig embereket és szekáltam őket mert a közösség nem fogadott be és hogy rájuk tereljem a rosszat de nem vált be mégjobban kitaszítottak.

dühös vagyok gyakran, kis semmiségeken is kiborulok.