Rosszul sem érezheti magát az ember, ha valami rossz történik?

"Rosszul sem érezheti magát az ember, ha valami rossz történik?"

Nyilván.

"Az az ember akkor már azonnal depressziósnak számít?"

Nem, attól hogy szomorú vagy, nem leszel depressziós.

Rosszul lenni és depressziósnak lenni nagyon nem ugyanaz.

De gondolom, ez is egy ilyen semmi kérdés, ahová nem fog a kérdező visszanézni.

Én sem tudom megjátszani magam, ha rossz kedvem van, vagy ha rossz történik. Van, aki halálesetkor is vidámkodik - tényleg tudnék erről mesélni.

A depresszió kifejezéssel sokan dobálóznak anélkül, hogy igazán ismernék a jelentését.

Szerintem ezt úgy kell nézni, hogy mivel ma rendelkezésre állnak különféle gyógyszerek, nem vagy kénytelen minden szenvedést végigszenvedni. Például, ha fáj a fogad vagy eltörted a lábad, az gyógyszer nélkül is túlélhető, de bevehetsz egy fájdalomcsillapítót és jobban fogod érezni magad. A betegséget nem gyógyítja, ugyanúgy el kell menned a fogorvoshoz és ugyanúgy be kell gipszelni a lábad, és le kell menni a gyulladásnak meg össze kell forrni a csontnak. Normális, hogy ezek fájnának addig, de nem vagy kénytelen szenvedni.

Ugyanez vonatkozik a halálesetre: ez egy trauma, végigmész egy gyászfolyamaton. Ha ez túlterhel, nem bírod, akkor lehet segíteni gyógyszerekkel. Mivel ezek azért kevésbé biztonságos szerek, mint egy Advil, azért óvatossabban és csak indokoltabb esetben adják, nem kaphatók csak úgy recept nélkül, de szükség esetén felírják.

És ettől egy külön eset a depresszió, mikor haláleset vagy más súlyos rossz dolog nélkül érzed magad pocsékul tartósan.