Hogy szabadultatok meg a sóvárgástól?
19 éves lány vagyok. Egészen fiatal kamaszkorom óta vonz a tudatmódosítás. Éveket töltöttem el a drogok/pszichedelikumok tanulmányozásával. Könyvek, filmek, drogos fórumok, magánszemélyekkel folytatott diskurzusok során vagyok túl. Már a kipróbálásuk előtt is pszichikailag függő voltam.
Aztán fűbe botlottam és jött az eki.Megálltam jó pár hónapja. Hisz azt tapasztaltam amit vártam, hogy atom jó. Fizikailag sosem voltam függő. Viszont minden napom iszonyat sóvárgás, és nagyon nehéz. A környezetemben nincs aki segíthetne, úgy érzem senki nem érti ezt meg. Pár napja is megéreztem a fű szagot és a sírás kapott el hogy hogy vágyhatok rá ennyire. A szüleim nem tudnak semmit, sosem tudtak rólam semmit. Minden tökre rendben van, csak ne lenne az a fejemben hogy "drogos akarok lenni". Pszichológust próbáltam, de mivel bűncselekményekben vettem részt így nem beszéltem valódi problémákról.
Nagyon jól tanulok.Az emberi kapcsolataim virágoznak. Vannak céljaim és álmaim is. Egyszerűen nem tudom hogyan küzdhetnék meg ezzel az egésszel egyedül. Próbáltam orbáncfűkapszulát, kratomot, gyógyteákat, de igazából mindennek az a vége hogy túl kíváncsi vagyok és ha már ezeket tolom, mért ne mehetnék tovább? Tudom hogy rossz út. Megszeretném érteni honnan ered bennem ez az egész. Ésszel felfogom, a szívem azonban behúz.
Szívesen beszélgetnék egykori akár fizikai függőkkel nem feltétlenül drog témában. Akár alkohol, cigi, bármi egyéb. Szeretném megérteni a mechanizmusát ennek az egésznek. Ez az én démonom.
válasza: válasza:Hát figyu ismerős a sztori. Nekem is így kezdődött 18 évesen, és haladtam előre szépen amíg olyan 24 éves koromtól teljesen működésképtelenné vált az életem. Elkezdtek mindenhonnan kirúgni, mert fizetések után rendre bedrogoztam. Kicsit később aztán bejött az életembe az intravénás szerhasználat, merthát a különböző színű porok már unalmasak voltak nazálisan. Ez volt kb az utolsó csepp a pohárba, és jött a hajléktalanság, pár túladagolás, halálközeli élmények, majd 35 évesen eljutottam a drogkarrierem végállomásához a kokainhoz, majd a heroinhoz.
Most még egy olyan helyzetben vagy ahonnan ki tudsz szállni, komolyabb problémák nélkül. Ha viszont tovább mész ezen az úton, akkor lehet neked is tipikusan egy függő életmódot kell leélned (ahol exponenciálisan nőnek a szerfogyasztásból eredő problémák). Igazából te döntöd el mit akarsz, de ahogy levezettem az egyik út jellemzően jóval több szenvedéssel jár.
Másfelől az írásodból arra tudok következtetni hogy még nem vagy komolyan függő. (Még nincs teljes tapasztalatod milyen amikor tehetetlenül maga alá gyűr a függőség.) Talán próbálj ki hallucinogéneket, hátha még idő előtt észhez térítenek :)
Az is probléma hogy a szerek túlságosan központi szerepet kaptak az életedben. Ahogy írod bármilyen élethelyzetben elő jöhet hogy mennyire jó lenne az adott dolog pl beszívva stb. Ezzel viszont leminősíted a jelent. Elrontod azt a pillanatot a sóvárgásod miatt. Ezzel pedig valamit kezdened kell. Erre a meditációt tudom ajánlani (talán a zen vonal lehet neked a jobb). A rendszeres meditációs gyakorlás arról szól hogy leválasztódunk a gondolataink álomvilágáról - és így egyre tisztábban átéljük a jelent. Talán ez segíthet, de csak ha megfelelően be tudod építeni az életedbe. Mégis hatásos lehet, mert pl nekem ez jelentett megoldást ugyanerre a problémára ;)
válasza:
válasza: válasza:sóvárogni nem jó érzés, és mint ilyet, csak a teljes absztinencia orvosolhatja.
irtó közhelyes, de igaz: idővel elmúlik, egyszerűen kikopik belőled.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!