Megbékélni a múlttal és a világgal?

Sajnos sok időt elpazaroltam az életemből, de inkább elvették tőlem azokat az éveket, amikor jó élményeket gyűjthettem volna. Önszabotáló lettem, a lehetőségekkel nem éltem, és ebbe a helyzetbe bele vagyok ragadva, nem tudom elfogadni a múltat, hogy ez már így van, és nekem kell pozitív változást előidéznem. Hogy fogadjam el, hogy támogassam saját magam?

És a múlttal együtt a világot hogy fogadjam el olyannak, amilyen? Mert a családom sajnos diszfunkcionális, engem bántottak, és emiatt nagyon jól ráérzek a nárcisztikus önmegvalósításra, aki simán kihasznál másokat, és nincs benne semmi jó. Nem tudom elfogadni, hogy ez ilyen, így működik, kegyetlenség van. Hogy próbálkozzak?