Ballagásból tragédia. Hogy lépjek ezen túl?

Kit érdekel?

Kezdd el élni a saját életed, próbálj meg leválni róluk, aztán onnantól végre jó lesz.

Anyukád beteg. Nem ő utál téged, hanem ez komolyan nagyon komoly betegség, csúnyán mondva ő már nem az az ember aki volt. Nincs képben.

A bátyád ha meg ilyen gerinctelen te se foglalkozz vele.

Ha most érettségizel utána menj el dolgozni és költözz el, ha nem idén érettségiznél akkor még mindig elmehetsz otthonról. ( a gyári munkák és még sok más tisztességes kétkezi munkahelyek adnak szállást)

Munka mellett meg befejezed a sulit estin.

És ez miért lenne szégyen vagy egyáltalán szerinted kit érdekel rajtad kívül hogy egyedül mentél haza? Felnagyítod a semmit öcskös. Egy ballagás egyáltalán nem jelentős dolog nem kell túlmisztifikálni.

Az viszont hogy van egy skizofrén anyád és egy szemét batyád akivel jobb nem tartani a kapcsolatot az már egy olyan probléma amit jobb ha kezelsz. Ahogy a #1-es hozzászóló írta legjobb ha a saját lábadra állsz és elkezded élni az életet, de tőlem siránkozhatsz életed végéig azon hogy nem mentek el a ballagásodra...

4-es,inkabb fejts keresztrejtvenyt ilyen zero empatiaval.

Nyilvan lattak, sajnalnak, nem itelnek el, de latjak, hogy nem szokasos diaknak valo eleted van.

Igen, anyad valoban nem tehet rola, beteg. De te sem tehetsz rola, hogy amig elszenvedoje vagy, nem tudod szeretni.

A batyad szereld le, semmit ne irj, ne mondj neki. Anyad terheit nem viheted, bar ez nagyon kegyetlen. Van orszag, ahol jarna neki annyi, hogy elvegetalgasson onalloan, de az nem Magyarorszag.

Menj dolgozni, es tanulni tovabb, barmi is legyen az, normalis korulmenyek kozt tudsz majd. Nem keso, van meg, aki kesobb tette.

Es ha ne is zuditsd ezt, de ne is titkold masok elol. Illetve ne akarj olyannak latszani, ami meg nem vagy.

Szabadulj ki ebbol. Es persze olyan parkapcsolatba se menekulj, ahol ki leszel szolgaltatva egy hasonlo embernek.

Nem tudok ennel tobbet mondani, de nagyon kivanom, hogy legyen sajat eleted.