Normális hogy nem látom az élet értelmét?

Igazából elég gyakori, szokványos jelenség, tehát nem tudom, hogy lehet-e így azt mondani, hogy nem normális. Többen vannak így velemint gondolnád. Viszont valaki megtalálja a célját. Valaki cselekszik, valaki meg csak vár és sétálgat. Valamilyen irányba muszáj lenne elmozdulnod.

Próbáld ki, hogy hetente kétszel elmész kondizni egy hónapig. Csak próbáld ki. Az elején kimerítő lesz, de a vége felé alig fogod várni ezt a 2 napot és a közérzeted is jobb lesz, ezt garantálom.

"aztán itt maradnék a családtagjaimra rokantan azt nem szeretném"

. Tehát az élet értelmének lehetne nevezni, hogy ne okozzunk feleslegesen rosszat a másiknak?

Nekem logikusnak hangzik.

De egyébként lehet bármi az életed értelme, ha úgy döntesz.

Keress valami hasznos társadalmi ügyet, amibe bele tudsz állni.

Amit leírtál magadról, az alapján nem depressziós vagy.

Sokkal inkább van egy idealizált képed a világról, ami nem találkozik a nyers valósággal.

Ezért írtam, hogy karolj fel egy számodra fontos ügyet, amibe bele tudsz állni.

Máris lesz motivációd.

Továbbá szánj magadra időt és -nem tudom máshogy mondani- beszélgess el magaddal! Kérdezd meg magadtól ol., hogy amiket felvetettél, azok miért bántanak? Miért zavar, ha az emberek teleszemetelik pl az erdőt? Ezt oersze válaszold is meg! Aztán azt is, hogy milyen ezzel kapcsolatos cselekedet nyugtatna meg?

Minden kérdésedre benned van a válasz, csak merj őszínte lenni magadhoz!