Kezdőoldal » Egészség » Mentális egészség » Nem ertem hogy mi tortenik,...

Nem ertem hogy mi tortenik, depresszio? vagy mi lehet?

Figyelt kérdés

sziasztok

oszinten szolva fogalmam nincs h miert pont ide fordulok de ugy erzem kezdek ebbe mar bele faradni

most megyek kozepiskolaba lany vagyok es sok gyerekkori es mostani traumam is van vagy h fogalmazzak ezeket a traumakat most nem fogom reszletezni par eve vagy talan 1 eve nagyon lehangolt, szomoru lany lettem alig erdekelt valami par honapja el is kezdtem magam sajnos bantani (vagdosni) ezelott is gondoltam az ongyilkossagra mert mar nem birtam tovabb de meg nem tettem meg sokszor irigylem es neha haragszom is azokra az emberekre akik boldogak egyszeruen nem ertem hogy tudnak boldogak lenni anyukammal is elegge rossz lett a kapcsolatom de ezt en basztam el azzal hogy mindig veszekedtem vele es soha nem volt jo kedvem o nemreg tudta meg hogy bantom magam mondta hogy tobbet ne csinaljak es el is fog vinni pszhiologushoz (alapbol elvitt volna mert nagyon szuksegem van ra) de mar nemsokara suli es meg mindig nem jutottam el pszhiologushoz nagyon sok dolog tortent emiatt is egyreszt (nevelo apam kitett minket a hazbol) elegge elbaszott lany vagyok ugy erzem es nem is erdemlem meg hogy eljek mert csak masokra a terhet teszem es masoktol veszem el a boldogsagot azzal h szar kedvem van

sokszor a szobamba fekszem vagy alszok vagy telefonozok (regebben olvastam is de mar nincs hozza erom) alig birok kimozdulni a hazbol ma is nagyon kivantam a fagyit (100 meterre van tolunk a fagyizo) es 1 oraig probaltam magam ravenni arra hogy elmenjek fagyizni es majdnem 1x el is sirtam magam nem tudom hogy miert

vecere is sokszor nem birok kimenni mert alig van erom

mindig faradt vagyok de en nem tudom hogy ez lustasag vagy mi lenne mert tenyleg ha ugy van segitek de mar nem birok

szeretek setalni fokepp ugy hogy most varosba koltoztunk es van latni valo csak az a baj hogy szorongok utcakon

multkor elindultam setalni es mar majdnem zokogo gorcsot kaptam attol hogx mindenki nez kozben senki nem nezet sztem de nagyon kenyelmetlenul ereztem magam figyelnem kellett a mozgasomra a jarasomra arra hogy mennyire tolhatom ki a csipom stb es ez az egesz mar annyira felrobbantott hogy lekellett uljek egy buszmegalloba mert ugy ereztem ha most nem ulok le en ossze esek kapkodtam a levegot izzadtam es egy nagyon nagy szorongo erzesem volt nem tudom mi lehetett ez vagy panik roham vagy fogalmam nincs emlitettem hogy bantom magam es most is ugy erzem hogy bantani akarom magam nem tudom miert csak kesztetest erzek ra

neha ha ugy van piahoz fordulok hogy jobban erezzem magam egy kicsit de mar lassan ugy erzem hogy a fuvet/drogot is ki akarom probalni

az ongyilkossagot mar megprobaltam majdnem de ugy erzem barcsak megtettem volna (ereim felvagdosasa)

nem tudok mar mit kezdeni ezzel igy valaki tud valamit mondani?



2023. aug. 21. 04:32
 1/2 anonim ***** válasza:
49%
Szia. Átérzem a problémád, hasonlókon mentem keresztül 16 évesen, annyi különbséggel, hogy én nem vagdostam magam. Viszont ugyanezek a tüneteim voltak mint neked. Fogadd el anyukád segítséget nyújtó kezét, és ne halogasd a pszichológust. Minél tovább vársz, annál mélyebb "gyökereket" eresztenek ezek az érzések.
2023. aug. 21. 09:15
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/2 anonim ***** válasza:

Igen, depresszió, legalább szorongással, és nem tudom, miért lett az előző válaszoló lehúzva, de én is azt mondom: sürgősen terápiára van szükséged, lehetőleg csak beszélgetős pszichológus, de akár gyógyszeres terápia is pszichiátertől!


Az élet szép, csak nehezen látod épp a sok lelki fájdalmad miatt! Te is ártatlan és tiszta lélekként jöttél világra, mint minden más élőlény is, szeretetre, gondoskodásra, védelemre éhesen, és ehhez képest tán te is annyi rengeteg fájdalmat kaptál ehelyett, hogy az elvette az erődet fölkelni és repülni, szárnyalni könnyedén megvalósítva az álmaidat! Az élet mocska miatt, amiért nem te vagy a hibás fiatalkorúként!!! Ne bántsd magad sehogy, kérlek, se pengével, se szavakkal, se önbántó gondolatokkal!!! Ehelyett keresd meg magadban azt a pontot, amikor utoljára felhőtlenül boldog voltál, tán nem is emlékszel már rá, olyan pici voltál! 18 éves korodig a szüleid vagy nevelőid felelősek érted jogilag is, úgyhogy tényleg ne bántsd magad kérlek, sehogy!!!


Én 13-14 évesen gondolkoztam az öngyilkosságon, és hajszál híján meg is tettem. Nekem volt egy pótnagymamám, aki megmentett, és azóta már számtalan terápián voltam, pontosabban csak kettőn: az elsőn egy évig, de nem szerettem és szerintem nem is sokat segített, vagy ki tudja, a második meg már miután külföldre költöztem, három-négy évig tényleg jó volt, szerettem, de már ez is sok-sok éve volt, már negyven éves is elmúltam, tehát van némi tapasztalatom a túléléssel!


Írd ide ki bátran minden testi és lelki fájdalmadat, ne cipeld egyedül az életed súlyát, hidd el, hogy megkönnyebbülsz, ha kiírod magadból, ne fájjon többé, ami fáj!


Nem vagy egyedül! Itt segít a névtelenség, de írhatsz magánba is, ha a személyes kapcsolatot előnyben részesíted!


Az alkohol meg... tudod: méreg, függőséget okoz, és bár fogyasztása közben kicsit tán fájdalmat csillapít, utána még rosszabb, és ráadásul viszi a májad és a pénztárcád, örvény, amit jobb elkerülni! Akkor már inkább csokit egyél, vagy pláne olyat, ami egészséges!


Vigyázz magadra és szerezz sürgős segítséget magadnak! És bántás helyett írj, alkoss, rajzolj, fess, énekelj, sportolj, mozogj! Meditálj, jógázz! Írj!!!

2023. okt. 28. 10:15
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!