Néhány év pszichológushoz járás nem okoz konfliktusokat a családodon belül?

Vitatkoznék az 1-es véleményével. Attól, hogy a családtagjaidnak lett volna esetleg szüksége pszichológusra, még neked is lehet, ha tud rajtad segíteni.

Nem kell foglalkozni ezzel a fekete bárány dologgal, felnőtt emberként semmi olyan kötelezettséged nincs, hogy idomulj mások ilyen-olyan gondolkodásmódjához. Pláne ha ez csak a gondjaidat szaporítaná. Jól láthatóan meg kell húzni a határaidat, kulturált hangnemben jelezned kell, hogy te egy másik, szuverén ember vagy, nem pedig egy berendezési tárgy a családtagjaid életében.

Óóó, dehogynem lesz probléma, ha elkezded végre meghúzni a határaidat. És pont azok fognak megsértődni, akik eddig hasznot húztak a védtelenségedből. Leszel ám te szemtelen, neveletlen, hálátlan, aki "kifordult magából", "szétmosták az agyát", téged "nem erre neveltek" és a legszebb: ők nem tehetnek semmiről, csak kénytelenek elviselni a "fura" viselkedésedet.

Ha kellően önreflektívek, egy idő után elviselik a változást és alkalmazkodnak.

Ha nem azok, akkor kitaszítanak maguk közül.

Az emberi kreativitás határtalan, ha a felelősségvállalás alól próbál valaki kibújni.

De te csak menj a saját utadon és ne hagyd, hogy visszaszippantsanak.