Személyiségzavar gyanú - ezzel konkrétan érdemes szakemberhez fordulni?

Kicsit hosszú lesz, hogy legyen kontextus.

Már 17-18 éves korom körül feltűntek dolgok a viselkedésemben, a megéléseimben, amikről azt láttam, hogy nem normálisak, mások nem így vagy nem ezt élik meg, de akkor még nem tulajdonítottam ennek jelentőséget.

Az elmúlt pár évben viszont egyre rosszabb a helyzet, egyre rosszabbul érzem magam, depressziós tüneteim is vannak (nincs motivációm, nincs kedvem semmihez, folyamatosan fáradt vagyok, enervált vagyok, a sikereimnek se tudok örülni, stb, ez már legalább egy éve tart). Akartam valami megoldást találni, önsegítős könyveket meg cikkeket olvasgattam, aztán pszichológiai témájúakat, és mivel elkezdett érdekelni a téma, sok olyat is olvastam, amitől nem vártam hasznot, csak érdekelt.

Ekkor olvastam személyiségzavarokról, és a borderline-nál megdöbbentően magamra ismertem.

Ettől persze nem vagyok előrébb, és nem állítom, hogy ez a bajom, de eddig sosem volt olyan, aminél magamra ismertem volna, főleg nem ennyire. Nem célom, hogy legyen egy diagnózisom vagy bélyegem vagy bármim, de mikor elmentem pszichiáterhez (még azelőtt, hogy erre rájöttem volna) egy pocsék élmény volt, kb a depressziós tüneteimet is lerázta magáról, mondván, hogy csak szr a házasságom, váljak el (ezt nem én mondtam, hanem ő!), és ennyi. Depressziósnak nem diagnosztizált, ennyivel lerendezte az egészet, pedig addigra már több mint fél éve tartott az, hogy kb az ágyból is fájt kimászni, legszívesebben csak aludtam volna egész nap, nem mentem már szinte sehová, stb.

Személyiségzavarral több értelme van elmenni? Nem fognak ugyanígy lepattintani a nagy büdös semmivel? Mert én kb úgy éreztem, a pszichiáter az út szélén hagyott a gondjaimmal. Ha gyanítom, hogy személyiségzavarom van (még ha be is bizonyosodik, hogy nincs így), érdemes ezt elmondani az orvosnak vagy akkor csak kiröhög, hogy biztos beképzelem?

A kontextust azért írtam le, mert tudom, hogy sokan hajlamosak mindenben felismerni magukat, de rám ez nem volt jellemző egyáltalán, de régóta érzem azt, hogy valami gond van.

(Amúgy magán pszichiáternél jártam.)