Vajon miért ennyire változó a kedélyállapotom bizonyos események hatására?

Kiváncsi lennék a Ti véleményetekre, tanácsotokra.

Sokszor annyira egyedül érzem magam, testvérem nincs barátaim szintén ( akire azt mondhatnám hogy az az igazi barát) csak anya van, de vele sem olyan már a viszonyom.

Amit megfigyeltem magamon: A hangolatomat nagyon hamar le tudja lombozni egy olyan esemény mint például, felszállok a vonatra, egyik fülkében meglátok egy tetsző lányt. Az egyik felem szeretne beülni hozzzá és beszélgetni vele, de a másik felem a "félelem miatt" nem engedi. Ettől nagyon rosz hangulat tör rám. Ami képes elronati a napom hátralévő részét.

A félelmem: "hogy nem tudok önmagam lenni, nem leszek eléggé érdekes, vicces stb..meg nem vagyok az a nagyon bunkó fajta:) érdekes hogy ez csak akkor jön elő, ha tetszik a lány:)) egyébb esetekben mondhatni nincs gond.

Lehetséges hogy nagyon ráfókuszáltam erre a lány leszólitós ismerkedős gondolatra? és már szinte ettől függ a kedélyállapotom? magyarán ez alapján ítélem meg önmagam?

Ha szembenéznék ezzel és amikor csak rámtör ez az érzés hogy oda menjek leszólítsam, belevágnék... valószínű hogy idővel ez megszünne..neme?

Az is nagyon jó lenne, ha lenne egy olyan ember akivel ugy tényleg el tudnék menni akár sétálni, beszélgetni őszintén, vagy akár szórakozni, magyarán lenne egy ember akit "magam mellett érznék".

Még mielőtt irnák sokan, nem vagyok az a kocka itthon ülős típus:)

Én úgy gondolom ez meg fog változni ha találok egy olyan lányt akivel...

25/f