Weboldalunk cookie-kat használhat, hogy megjegyezze a belépési adatokat, egyedi beállításokat, továbbá statisztikai célokra és hogy a személyes érdeklődéshez igazítsa hirdetéseit. További információ
Kezdőoldal » Egészség » Mentális egészség » Voltatok már katatonikus...

Voltatok már katatonikus állapotban? Amikor az idő úgy pereg, hogy észre sem veszitek? Hogy egyik pillanatban még január van, a következőben meg már április?

Figyelt kérdés

Hogy lehet mérhetetlen lelki fájdalommal, és ilyen katatonikus állapottal létezni?

Hogy lehet lélek nélkül, és tönkrement pszichével létezni? Hogy lehet végig csinálni az életet úgy, ha már minden rossz? Ti mit csináltok, hogy ne érezzétek, hogy milyen sz@ar az élet?


2011. márc. 25. 23:27
1 2
 1/14 anonim ***** válasza:
semmit . elfogadom hogy sz@r és mindig kib@sz velem mást nemtudok csinálni még jobbá tenni se.
2011. márc. 25. 23:37
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/14 anonim ***** válasza:
100%
Küzdök, mint egy barom! Sokszor a mélyben vagyok, sokszor meg fent az egekben. És tudod miért mert beszűkült az érzelmi világom, semmi nem olyan már mint volt. Nincsenek pozitív impulzusok, mint ezelőtt az életemben kb. 5 éve. Mert megváltoztak az emberek, mindenki csak a saját bajával törődik, de miért is lenne másként, amikor minden olyan kilátástalan. Az előrehaladás fegyvere tudod mi volt, a létbiztonság, a mindennapi boldog percek. Még egy fagyi elnyalása is boldogsággal töltötte el az embereket. Manapság meg azt nézik, futja e rá? Az emberiség rezgése átment negatívba, csak egy bizonyos réteg él pozitívumban. De azok sem érzik már igazán jól magukat,mert őket is körbeveszik, az egyre meggyötörtebb emberek, akik ezelőtt vidámak voltak, és vidámságot, szeretetet sugároztak. Manapság a szeretet már egy csonka fogalom, a vidámság pedig elavult érzés.Nézd milyen a világ, látsz te mostanában boldog és kiegyensúlyozott embereket, ugye nem? Hát mi is közéjük tartozunk.Én például mit csinálok? Próbálom túlélni, a lehetetlent, azt a lehetetlenséget, amikor már nem úgy süt a nap, nem érzem azt a melegét, amit ezelőtt. A bizakodás reményt ad, de meddig. Valóban ami nem öl meg, az megerősít. Ezekkel a gondolatokkal próbálok beléd lelket önteni.Mert nem vagy egyedül az érzéseiddel. Sajnos!
2011. márc. 25. 23:41
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/14 anonim ***** válasza:
Nem, de néha jó lett volna szenvedés helyett ilyen állapotban lenni. Én csak olyanban voltam, ahol szinte fájt még az idő múlása is!
2011. márc. 25. 23:49
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/14 anonim válasza:
100%

Optimista bolond vagyok, mert nem rosszul akarom érezni magam az életben, hanem boldog akarok lenni, élvezni az élet minden egyes percét. Mindenki a maga boldogulását és boldogságát "kezeli". Én igyekszem a lehető legjobban csinálni ezt. Még ha van úgy, hogy nehéz és lehetetlennek tűnik, de hiszek benne, hogy lehet jól és boldogságban élni. Nálam az ÉLET szó (jelentés) a legnagyobb értékkel bír:)


egy optimista bolond:)

2011. márc. 25. 23:50
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/14 anonim ***** válasza:

Érdekes, nálam pont fordítva van. Mintha eltelt volna vagy másfél év, holott még csak pár hónap.

Bár az életem ilyen. Eltelik, csak én nem voltam jelen közben. :S

2011. márc. 25. 23:54
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/14 A kérdező kommentje:

Szerintem az nem erősít meg, amit túlélsz. Én túléltem... Legalábbis fizikálisan még létezem, habár már lelkileg szinte halott vagy, a pszichém meg összeroppant. De nem vagyok erősebb. Szerintem Márainak van igaza, ezektől az ember megnyomorodik, és a lelki fájdalmak a halálra készítenek fel, ezért hívják ezeket a lelki problémákat "kishalálnak", mert ilyenkor mindig kicsit meghalsz. És ezekből a "kishalálokból" nincs igazi felépülés, mert az ember egyre nyomorékabb lesz lelkileg. Én szinte már halott vagyok lelkileg. Ezért nem látom értelmét sem a létezésemnek. Az tény, hogy nem vitatható el még most sem, hogy tehetséges ember vagyok, aki viheti valamire, de a lelki halállal elmúlt az örömvágy, már semminek se örülök az életben, semminek, de semminek, és soha nem is fogok már. Már csak emlékezem az örömre.

Párkapcsolati problémám volt,elvesztettem anyámat, de azt is mondták, hogy túl sokat dolgozom. Gyakorlatilag egész nap dolgozom, ahogyan mások is, még ha nem is nehéz a munkám,már kezdek belefáradni. De nem is tudnék otthon lenni, épp ma mondtam a munkatársamnak. Jobb is, ha nem vagyok egyedül.

Egyre nyomorultabbul érzem magam. Néha természetes nyugtatót veszek be. De egyre mélyebben elfordulok ettől a világtól, és egyedül az vigasztal, hogy a festészetben és a képzőművészeti pályámban vigaszt nyerek,mert egy másik dimenzióban lehetek.

Utálok ezen a világon lenni, és ahogy te is mondtad, én is azt látom, hogy az emberek kegyetlenek, gonoszak egymáshoz, nem tisztelik egymást, és alig tudják szeretni egymást.

Hogy lehet így élni? Ha negyven lennék, azt mondanám, hogy mindegy. De huszonnégy évesen :S, ez tragikus. Sokat tanulok, és építem a képzőművészeti pályám is, de egyszerűen úgy érzem, hogy nem megy. Sokszor azt érzem, hogy már nem bírom. Pedig rádöbbentem az utóbbi hónapokban, hogy nem leszek öngyilkos, rádöbbentem, hogy végig fogom csinálni. Még soha semmit nem láttam be ilyen nehezen, és fájdalmasan, mint ezt a tényt, hogy tovább kell csinálnom, nem halhatok meg.

2011. márc. 25. 23:56
 7/14 anonim ***** válasza:
Mióta 18 elmúltam és külföldön vagyok, nagyon jól érzem magam, nagyon pörögnek az események körülöttem, még az idő is, nagyon jól érzem magam. Érzem azt is, hogy most élem az igazi szép kis életem, pl most még azt sem tudom 1-én miből fizetem ki a lakásom, mert egy kanyi vasam sincs, de tudom, hogy megcsinálom addig legális munkával. Én a mának élek és kihasználom az élet minden egyes szép pillanatát. Élj pozitívan, szebb lesz minden!:)
2011. márc. 26. 00:02
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/14 anonim ***** válasza:

Én akkor éreztem azt hogy hónapok telnek el napok alatt mikor barátnőmmel még együtt voltam. Rajongásig szerettem de mikor lelépett én is magamba fordultam. A legrosszabb az volt hogy nem volt célja ,se értelme semminek.

Adok egy tippet amitől jobb lesz egy kicsit...

-Ne gondolkodj egyenlőre azon mi lesz holnap! Viszont tervezz meg még egy teafőzést is ,azzal is lekötöd magad. A többit az idő úgyis kiforogja. És próbálj meg ne negatívan gondolkodni. Az élet csak akkor szar ha a lehetőségeid valami miatt korlátozva vannak. Derítsd ki mi az?.. És old meg ha bírod. -Ha nem tudod sehogy se megoldani meg mit idegesíted rajta magad?? Gondolj arra hogy aki életfogytos pl egy börtönbe na annak tényleg szar! Változhat minden pár óra alatt, ne keseredj el.

2011. márc. 26. 00:05
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/14 A kérdező kommentje:

Nem vagyok amúgy szerencsétlen ember. Munkám van, van házunk testvéremmel, szóval fedél van felettem. Tanult nő vagyok. Sőt még szeretem is a munkám, sőt még ki is fizetnek :D. Sok mindennel lekötöm magam, de hiába, akkor sem érzem jobban magam. Sok mindennel foglalkozom.

Nem direkt idegeskedem, fogalmam sincs, miért csinálom.Egyszerűen nem tudok belenyugodni a hiányába, és hogy többé nem látom.Képtelen vagyok elhinni, hogy mielőtt meghalok,nem láthatom még egyszer, mielőtt meghalok nem adhatok utoljára neki puszit.A legrosszabb,hogy elkezdtem fantáziálni.Megpróbálok rajzolni,meg verset írni,hogy ne fantáziáljak,mert az nagyobb fájdalmat okoz,ha meg a földön vagyok.Nem tudom,most mi lesz.Tudom,hogy sose lesz jobb teljesen,de talán picit elviselhetőbb lesz élet, bár már mindig sz@ar lesz.

2011. márc. 26. 00:09
 10/14 A kérdező kommentje:
Szóval az életem, ha azt vesszük, akkor rendben van. Mégis nyomorultul fogom magam már érezni, amíg élek, nyomorék embernek. És erre voltam kivi, hogy mások hogy tudják elviselhetőbbé tenni az életet.
2011. márc. 26. 00:12
1 2

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2021, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info@gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!