Miért csapja be magát az ember ilyen érzésekkel?

Akit az ember példaképének tekint, ahhoz érzelmileg vonzódik, és ez a férfiaknál is így van. A másik lehetőség, hogy illúziót keltett benned (hipnotizált) amitől idealizálod, vagy egy szuggesztió hatása alatt vagy. Ha úgy érzed, befolyás alá kerültél - úgy tetted fel a kérdést, hogy ez szinte nyilvánvaló - segíthetek neked. Ha ezt szeretnéd, légyszives írj nekem e-mailt, először is minél konkrétabban meséld el, hogy milyen beszélgetések zajlottak le köztetek, és mi ragadta meg a figyelmed a kommunikációjában (tehát tartalom, hangsúly, alternatív jelentés), és milyen érzéseket éreztél közben.

Üdv

23f

Én a húszas éveim elején járó nő vagyok, és egy majdnem negyven éves hölgy társaságát keresem folyton. Szinte betegesen.

Baráti kapcsolataimban sokszor önző módon csak magamról szeretek beszélni, de ez a nő más. Érdekel a hangulata, az érzései, az élete, mindene. Családja van, férje, gyerekei. Nekem pedig élettársam, akibe szerelmes vagyok.

Szóval nem szerelem ez, de én sem tudom mi.

Csak úgy vonz, hogy a közelébe legyek. Szeretném, ha a barátnőm lenne.

Pont jókor tetted fel a kérdést, mert a napokban jutottam olyan szintre, hogy szenvedek is a jelenségtől.

És nem értem magamat.

Ő nem egy tipikus példakép típus, szóval nem tudom mi fogott meg benne.

De elég távolságtartó, és jó vastag fallal vette magát körül... talán ezért lenne olyan érdekes? Nekem mindenki meg szokott nyílni, ő meg... nah mindegy. Lehet hogy ha megismerném nem is vágynék a társaságára. (ezzel vigasztalom magam).

De ha gondolod, írhatsz róla privátban, szerintem ugyanaz a "bajunk" mindkettőnknek.