Kezdőoldal » Egészség » Mentális egészség » Általánosban gúnyoltak az...

Általánosban gúnyoltak az osztálytársaim és félelemben tartottak. Évek múltán áttudom magam ezen tenni? Lent.

Figyelt kérdés

Azóta már eltelt 2-3 év, de még mindig visszaüt, és tudatalatt berögzött önbizalomhiányos vagyok, ami ellen még mindig nem sikerült tennem. Vannak álmok amikor a régi osztályommal vagyok és teljesen rossz érzés, mert ott is félek az osztálytársaim beszólásaitól, stb. Azóta szociálisan kicsit jobb az életem de még mindig nem élek olyan társasági életet ahol felszabadultnak érezném magamat, és az önbizalmam is zéró. Volt még így valaki, akit csúfoltak, gúnyoltak általánosban? Évek múltán áttudta magát tenni rajta?


Bocsi a hosszú kérdésért. :)


2011. júl. 16. 22:40
1 2
 1/14 anonim ***** válasza:
Szia :) általános iskolában engem is mindig bántottak az osztálytársaim. Azt hittem gimiben jobb lesz, és valamennyire jobb is, de nem vagyok az a nagy társasági ember. Most, hogy a giminek is vége kezdtem rádöbbeni, hogy lehet az akkori problémák okozzák azt, hogy nem vagyok képes a szexuális életre. Nem tudom. Emlékszem mindig sírva jöttem haza és kértem szüleimet, hogy had menjek át másik suliba, de mindig az volt a válasz, hogy a fiúk azért bántanak, mert tetszem nekik. Ilyenkor látszik, hogy egy szülő sem tud mindent :) De szerintem fog ez változni, csak 4 év még nem volt rá elég.
2011. júl. 16. 22:48
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/14 anonim ***** válasza:

Nekem pont ugyanez volt a problémám. Általános suliban 8 kerek évig gúnyoltak, csúfoltak, azok az emberek akiket barátaimnak hittem. Most 20 éves vagyok. Még mindig nem sikerült teljsen túltenni magam rajta. Pl. nekem ez a rossz emlék olyan problémákat okozott, mint önbizalomhiány, visszafogottság. Ezért nem mertem, és még most sem merem nagyobb társaságban elengedni magam. Régebben alig tudtam idegenekkel dumálni, tök zavarba voltam ha beszélnem kellett. Több baráti társaságban megfordultam, és még most sem találtam meg egyikbe sem a helyem. Igazából az a probléma hogy egyiknél sem érzem azt hogy: Igen, én ezek közé az emberek közé tartozom! Eddig majdnem mindegyik társaságban csalódnom kellett.


De egyben sokat segített rajtam ez, hogy több barati társaságban megfordultam. Valamit az hogy most végre sikerult megtalálnom a helyem a párom mellett. Plusz van 1-2 legjobb barátom akikkel bármit megbeszélhetek. De nagyobb társaságba a mai napig nem sikerül feloldódni pia nélkül.

2011. júl. 16. 22:53
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/14 A kérdező kommentje:
Én depressziós (már átment kicsit), pánikbeteg(már szerencsére ez is átment rajtam), visszahúzódó, zárkózott, antiszociális, labilis ember lettem... képzelhetitek. :S Ezeket a berögzült dolgokat hogyan lehet "kezelni"?
2011. júl. 16. 23:01
 4/14 A kérdező kommentje:
Az idő segít rajta?
2011. júl. 16. 23:02
 5/14 anonim ***** válasza:
Egyedül nagyon nehéz volt még ezzel is megbírkózni, amin én mentem keresztül. Nálad ahogy leírtad még ennél is nagyobb lelki sérüléseket okozott. A pszichológus segíthet. Egy jó szakember. Kognitív terápiával pl. tuti tudna segíteni, vagy bármi más bevált módszerrel.:)
2011. júl. 16. 23:06
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/14 anonim ***** válasza:

EFT -vel tudod kezelni -

Ha érdekel ,tudok jó terapeutát -

Komoly 5 éves pánikbetegség -egy baleset miatt alakult ki -3 hét alatt 10-3 as szintre csökkent -a lány már a lakásból sem mert kilépni egyedűl .

2011. júl. 17. 06:17
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/14 anonim válasza:
4 óvodába jártam, általános iskolát is kétszer váltottam, ebből is adódtak gondjaim. De a legrosszabb, hogy engem is csúfoltak sokáig, és most, 21 évesen ugyanígy érzem magam, mint ahogyan fentebb metalheart is leírta. Nem érzem úgy, hogy akárhova is tartoznék, csöndesnek hisznek, pedig mindent megpróbálok. Sokat járok ki, de oldottan sehol sem érzem magamat. Nem vagyok elégedett azzal aki vagyok, és nem tudom mit tehetnék még. Sok hátrányom származik ebből. Pedig mindig mondják, hogy szép lány vagyok, okos, ambíciózus, vannak hobbijaim, céljaim, de képtelen vagyok normálisan beilleszkedni egy társaságba. Gondolkodok én is szakember segítségén, mert már egyre jobban feszélyez és megőrülök tőle.
2011. júl. 17. 16:15
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/14 anonim ***** válasza:

Az a baj, hogy sokmindent "kinövünk", de a gyerekkori igazságtalanságok és megfélemlítések végig kísérnek valamelyeset az egész életed során.

Pl 39 éves vagyok, ami nagyon sok ahhoz képest, hogy nekem csak az általánosban volt ilyen gondom, de ott nagyon. Tehát 25 éve ki is jártam, de a mai napig sokszor felidéződnek bennem a kilátástalan tehetetlenség és kiszolgáltatottság pillanatai. Én is mindig ki voltam pécézve.

2011. júl. 17. 21:41
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/14 A kérdező kommentje:
Keressek egy jó pszichológust? Vagy mit csináljak? Nem akarok ilyen sérelmekkel együtt élni.
2011. júl. 17. 22:00
 10/14 anonim ***** válasza:

Én ugyanígy voltam: az első két év tök jó volt, majd másik városba költöztünk és az új osztályban legalább 4 éven át piszkáltak, gúnyoltak (nem mintha adtam volna rá okot, csak én voltam az új, sértődős voltam és visszahúzódó).

Aztán gimiben ugyanez volt, de azóta felnőttem, nagyon megszépültem, most már udvarolnak nekem azok, akik előtte bántottak, én meg kinevetem őket :-D

Azért jót tett, hogy a főiskola és az egyetem már tiszta lappal indult.

2011. júl. 19. 12:25
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!