Ez valami betegség vagy megőrültem?

Igy van ez a TE "betegseged", orultseged, amit unalmadban teremtettel meg!

TAlan talalnod kellene valami ertelmes elfoglaltsagot, ami valoban lekoti az elmedet, s talan jot tenne a rendszeres mozgas is!

De arra nem gondolsz hogy meg is tedd ezeket, ugye?

Csak mert akkor lehet, hogy tényleg túl sokat unatkozol, de amúgy ne aggódj az emberek fejében rengeteg fura dolog megfordul, max egyesek nem vallják be.

Tehát addig ameddig magadban vagy a környezetedben nem teszel kárt, szerintem nincs miért aggódnod.

Egyszer olvastam erről, de sajnos már nem emlékszem pontosan. Az volt a lényeg, hogy épp ilyen gondolatokkal kezdődik, aztán az illető egyszercsak hirtelen meg is teszi. Nagyon alattomos dolog, mert délután még azt mondod igazából nem tennéd meg, aztán este mintha nem is te lennél hirtelen megteszed.

Szerintem ez komoly dolog, úgy értem ne kockáztass, látogass el pszichológushoz. Pár alkalommal beszélj vele, ne csak egyszer menj el.

Minden embernek vannak ilyen gondolatai, pl.: "mi lenne, ha most lefejelném a professzort", "mi lenne, ha ezt az öreget a villamos elé lökném", "mi lenne, ha most kiugornék az ablakon", "mi lenne, ha most kiszúrnám a szemem", "mi lenne, ha most elkezdenék obszcén dolgokat kiabálni".

Ezekből nem lesz cselekvés. Viszont ha az embernek gyakran jut ilyesmi az eszébe, akkor elkezd aggódni amiatt, hogy hátha egyszer megtesz valami ilyesmit. Ha ezek a gondolatok nagyon gyakoriak, annyira, hogy zavarják az életvezetést, illetve az általuk okozott szorongás akkora, hogy elrontja az életminőséget, akkor orvoshoz kell fordulni, mert ez kényszerbetegség. Ha egyszer-egyszer bevillan egy ilyen gondolat, az normális.

Én ilyen leírásokat találtam:Több jelentős elmebetegség (például a depresszió) gyakran gyermekkorban jelentkezik. Néhány kórkép, mint például az autizmus, kizárólag gyermekekben alakul ki.

Néhány kivételtől eltekintve az elmebetegségek tünetei hasonlóak azokhoz az érzésekhez, melyeket minden gyermek átél: például szomorúság, harag, gyanakvás, izgatottság, visszahúzódás, magányosság. A betegséget az különbözteti meg a normális érzéstől, hogy elhatalmasodik, túlnyomóvá válik és zavarja a gyermeket a mindennapi tevékenységekben szenvedést okozva. Az orvosnak ezért meg kell húznia a határt, amelytől egy gondolat vagy érzelem már kórosnak számít.

Bizonyos betegségek nem csupán lelkileg érintik a gyermeket, hanem kihatnak egész fejlődésére. Ezeket teljes körű (pervazív) fejlődési zavaroknak nevezik; ide tartozik többek között az autizmus, az Asperger-betegség, a máshová nem sorolt általános fejlődési zavar, a Rett-szindróma és a gyermekkori dezintegratív betegség. A pervazív fejlődési zavar olyan állapotokat foglal magába, melyek mindegyikére jellemző az alábbi tünetek közül néhány: a szociális kapcsolatok zavara, sztereotip vagy szertartásos viselkedés, kóros nyelvi fejlődés és nyelvhasználat, és esetenként értelmi fogyatékosság.

A megjelenített fejezet alfejezetei:

Autizmus »

Asperger-kór és máshová nem sorolt általános fejlődési zavar »

Rett-szindróma »

Gyermekkori dezintegratív betegség »

Gyermekkori skizofrénia »

Depresszió »

Mániás-depresszió »

Öngyilkos magatartás »

Életvezetési zavarok »

Kóros ellenszegülés, dac »

Szeparációs szorongásbetegség »

Szomatoform betegségek »

szerintem orvoshoz kellene fordulnod, hogy tudjanak rajtad segíteni