Miért küzd mindenki a túlélésért ha úgysem lehet túlélni?

# 9

Pedig pont abban a mondatban van a lényeg. :)

Csak bele kell gondolni a jelentésébe, abba, hogy ez egy paradoxon, egy önmagába kiforduló gondolat. "Az élet értelme az, hogy" = az életnek van értelme, "nincs neki." = az életnek nincs értelme. Ez egy önellentmondás, hiszen egyszerre mondom azt, hogy van értelme és nincs, mégis nyilvánvalóan igaz az állítás. Azt mondja ki ez a mondat, hogy az az élet értelme, hogy tudjuk, hogy bármit megtehetünk, mivel a klasszikus értelemben véve nincs értelme. Az ad neki értelmet, az teszi már-már röhejessé az egész létezést ha szem előtt tartjuk, hogy értelmetlen, cél nélküli az egész, holott mindenki valami halálosan komoly dolognak gondolja. Pedig egyáltalán nem kell komolyan venni az egészet. Azt mondja ki lényegében ez a mondat, ami nekem a létfilozófiám: az élet egy vicc, egy játék, egy szabad, korlátlan utazás a lehetőségeink végtelen világában.

Ugyanezeket gondolom én is elkeseredésemben.

De szerintem még a túléléssel nem lenne probléma. Az a legnagyobb gond hogy csak vegetálunk. Szívesen tanulnánk, dolgoznánk ha nem csak a létszükségletre menne el minden, hanem egy kis élvezet lenne utána vagy legalább fellélegezhetnénk egy kis időre. De semmi kilátás hogy itt jobbra fordulna valami.

"Az a legnagyobb gond hogy csak vegetálunk."

Csak hát azt kellene megérteni, hogy a legtöbb ember nem csak vegetál. Tehát ha vegetáltok, az a ti egyéni problémátok, ami számotokra jó hír, mert azt mutatja, hogy nem valami mindenkit sújtó fátumról van szó, hanem valami nálatok el van rontva, amit jó döntésekkel korrigálni lehet.

17:27

Milyen pökhendiségről beszélsz?

ma 17:41

Te miért csak olyan kérdésekhez válaszolsz, ahol elméleti síkon mozognak a kérdések és még nem áll fent a tettlegesség veszélye?

A stílusod kitűnik, sokszor beszélgettünk már, de ez most teljesen lényegtelen, a lényeg az, hogy megfigyeltem, amint a kérdés olyan stílusban van feltéve, hogy az túlzott elkeseredést, vagy eltökéltséget sugall, te nem fogsz rá válaszolni, de az ilyen és ehhez hasonló kérdésekre válaszolsz.

Szerintem te túlságosan is kerülöd a kockázatvállalást, pedig jókat írhatnál oda is, talán még több haszna is lenne.

18:50

Elég rejtélyes számomra a kérdésed. Eleve nem értem, milyen "tettlegességről" beszélsz. Verekedjek meg a véleményemért, vagy hogy érted? :)))

"amint a kérdés olyan stílusban van feltéve, hogy az túlzott elkeseredést, vagy eltökéltséget sugall, te nem fogsz rá válaszolni"

Elkeseredett kérdésre nincs értelme válaszolni. Írjam be tizenkettedikként, hogy a "fordulj orvoshoz"? Néha megteszem, néha nem. Az "eltökélt"-et meg nem is értem, mire utal.

20:29

"Elég rejtélyes számomra a kérdésed."

Pedig nem nagy rejtély, kedvellek téged, annak ellenére, hogy nem tudom ki vagy, tartalmasabbakat beszéltünk ezen az oldalon, mint akármelyik való életbéli ismerősömmel valaha is. Sok hasznos dolgot tanultam tőled, amiket egyszer komolyan érdemes lenne csokorba gyűjtenem és kinyomtatnom, de azért én sem hagytam magam és rád-cáfoltam sokszor. Lényegében egyébként a lélektől eltekintve nem sokat változott az életem, ugyan azok a dolgok bukkannak fel folyton, folyvást, de másoknak pl az öngyilkosjelölteknek sokkal érdemesebb segíteni, mint az olyan kérdezőknek, mint amilyen én voltam, aki ehhez hasonló kérdéseket tett fel, mint ez a kérdés.

Hogy pl. valaki eltökéli, hogy öngyilkos lesz vagy valami hasonló.. tolonganak az ilyen és ehhez hasonló kérdések itt. A tettlegességet is erre értettem.

"Hogy pl. valaki eltökéli, hogy öngyilkos lesz vagy valami hasonló"

Aki elhatározza, hogy öngyilkos lesz, az beszűkült tudatállapotban van. Speciális szakmai feladat az ilyen egyénnel kommunikálni. Életbölcsességekről cseverészni ott nem elég.

Szerintem rossz nézőpontból látod a dolgot. Ha például lehetőséged lenne eljutni a világ egyik legszebb pontjára a legjobb szállodába egy vagy két hétre, te inkább visszautasítanád, azzal, hogy: Minek menjek el, ha egyszer úgyis haza kell majd menni? Mi értelme úgy az egésznek?

Egyszer úgyis meghal mindenki, ez igaz, de addig amíg ez el nem jön épphogy élvezni kéne az életet, kihasználni a lehetőségeit, nem pedig szomorkodni!

Elvégre az élet csak a halál szemszögéből szépül meg igazán. Különben is, ki tudja mi van a halál után? Akár még egy új élet is lehet.