Idegbeteg vagyok, próbálok tenni ellene, de nem sikerül. Mihez kezdjek?

Már egész kis gyerek korom óta jelen van ez a betegség. De akkor még csak itthon ment a cirkusz. Mindenen felkaptam a vizet, és ordítoztam itthon, szidtam mindenkit, káromkodtam és mikor mit, ütöttem-vágtam. Volt az életemben egy év, mikor nagyon klappolt minden, akkor nyugalom volt, kiegyensúlyozott életem, minden napos sport, elfoglaltság és háttérbe szorult ez az egész. Most, hogy felnőttem, barátnő is bekerült a képbe, jönnek ugye a szerelemmel és kapcsolattal járó problémák és ezek hatására ismét előjött bennem az állat. Szépen fokozatosan elértem oda, hogy megint a lehető legdurvább vagyok, veszekedések, szidások, káromkodás. Egyedül a testi bántalmazást tudom megállni, mert szeretem és soha nem tudnám bántani, pedig már párszor lehetett volna rá alkalom. Ilyenkor semmi nem érdekel, magamat és Őt, illetve mindenkit a közelemben szégyenbe hozok, nyilvánosság előtt is állatként viselkedem akkor, amikor felmegy a pumpa. Ha nincs semmi baj, akkor teljesen más ember vagyok, de ilyenkor egy szörnyeteg. Próbáltam saját magam megállni, mikor rám jön a cirkuszolhatnék, hogy lenyugtassam magam, vagy találjak valamit amivel levezetem a feszültséget, de nem sikerül szembeszegülnöm magammal. Már én érzem a padlón magam emiatt, hogy ilyen vagyok, amiket teszek és mondok ilyenkor, mikor tudom, hogy nem szánt szándékkal teszem, utólag pedig nem tudok változtatni rajta, csak az állandó bocsánat kérések. Piszchológus segíthetne rajtam? Azt mondták, oda ne nagyon menjek mert csak begyógyszereznek. Akkor mihez kezdjek? Meg akarok szabadulni a rossz és gyűlölni való énemtől örökre!