Meg tudok változni?

25 éves vagyok (leírni is rossz). Nem látom értelmét annak, hogy élek. Elég rég óta igazából úgy érzem, nem tudok önmagam lenni. Nagyon zárkózott vagyok, nincsenek igazi barátaim. Anyukámmal élek, rossz a kapcsolatunk, igazából nem tudom őt szeretni, és úgy érzem ő sem szeret engem (ezt egyébként nem csak én látom így). Ahol lakok, nem tudom otthonnak nevezni. Több éve nem tudok a fontos, lényeges dolgokra koncentrálni, ami főleg a tanulás esetemben. Sokszor még az utcára is félek kimenni a többi ember közé, úgy érzem lenéznek, kinevetnek. Egyik rokonom, aki úgy érzem szeret, azt mondja, nem érti mi a problémám. Szerinte csak lusta vagyok és nekem így kényelmes. Elismerem, tényleg lusta vagyok, de egyáltalán nem jó ez így. Nagyon sokat vagyok egyedül, ilyenkor az előbb leírt rossz érzéseket elnyomni próbálom, nem pedig a problémára megoldást keresni. Mint már írtam, ez már több éve így megy, márpedig ennek jó vége nem lehet, ha nem változok. Miért nem tudok megváltozni? Tényleg csak a lustaság és a kényelem miatt? Én úgy érzem, ez nem ilyen egyszerű, bár az is igaz, hogy valódi erőfeszítések nélkül nincs miről beszélni. Sokszor tudom hogy kellene gondolkodni, cselekedni (legalábbis szerintem), mégse úgy gondolkodok, cselekszek.