Pánikbetegség: félelem, sőt rettegés az öngyilkosságtól. Más is érzett már ilyet?
Egy 19éves lány vagyok. Még december végén lettem nagyon rosszul. Egy héten keresztül nem lehetett velem mit csinálni. A xanax és a frontin teljesen hatástaln volt. Egész nap rettegtem különösebb ok nélkül. Olyan szintű hányingerem volt, hogy alig bírtak leimádkozni pár falatot a torkomon és kb 4kg-ot fogytam, az amúgy sem túl nagy testtömegemből. Már ott tartottam, hogy a lakásból nem voltam képes kimozdulni, de sajnos otthon is állandó rosszullétek gyötörtek (nem részletezem, hiszen nem tudnék újat mondani azoknak, akik hasonló cipőben járnak). A legfélelmetesebb azonban mégis az volt számomra, hogy ebbe az állapotba különösebb kiváltó oknélkül pár nap alatt sikerült eljutnom és úgy éreztem egyááltalán nem tudom befolyásolni azt, ami velem történik. Nem tudok tenni ellene semmit, pedig ha józan ésszel végiggondolja az ember rájön, hogy ezt ő teremti magának, na mind1...
Természetesen mivel ez a két ünnep között történt nem tudtam rögtön szakértőhöz fordulni, így az ügyeletek visszatérő vendége voltam... szerencsére apukám ismerőse által legalább a kardiológiáig eljutottam, ahol igen erős gyógyszereket írtak fel nekem (napi 3szor frontin; reggel 1 bisoporol; este 1rivotril). Körülbelül 2napig voltam hajlandó mindezt beszedni, mert teljesen zombinak éreztem magam tőlük. Így meghagytam a rivotrilt (este 1; napközben pedig ha már ne bírtam magammal mit kezdeni akkor vettem be belőle), az egyetlent, aminek hasznát éreztem. Ettől legalább az éjszakáim nyugodtakká váltak (ez egyhheti nem alvás után azért óriási felüdülés). Szerencsére utána nem sokkal sikerült felkeresnem a régi pszichiáteremet (a szüleim válása után jártam hozzá), valamint emellett egy kineziológust is felkerestem, aki kezeléseket is vállal és így az ő segítségükkel sikerült összeszednem magam 3hónap kitartó munkával. Az elmúlt két napban már nem vettem be gyógyszert (előtte egy hétig már negyedet szedtem a 0,5ös rivotrilból- gyakorlatilag placebo) és ma mégis beütött a krach! A mai napon elindultam az iskolába és teljesen jól éreztem magam, kipihenten, vidáman ébredtem. Kimentem a buszmegállóba és körülbelül 10percet kellett várnom, mivel késett a busz és egyik pillanatról a másikra, mint derült égből villámcsapás rámtört egy érzés, hogy én oda fogok ugrani egy kocsi elé és el fog ütni és meg fogok halni és annyira valóságosnak tűnt az érzés, hogy az borzasztó, egyszerűen nem tudtam mit csinálni magammal, menekülni akartam, de nem tudtam sehová. Fel kellett hívnom az anyukámat, hogy jöjjön értem most rögtön, mert képtelen vagyok felszállni a buszra és képtelen vagyok hazamenni... amikor hazahozott már kicsit jobban éreztem magam.. mondtam neki, hogy nyugodtan menjen vissza dolgozni, de nem sokkal később egy újabb szörnyű érzés tört rám, hogy én itthon is meg tudom ölni magam. Mi van ha én akaratomon kívül leszúrom magam vagy bármi... Újra kb 200ra emelkedett a pulzusom és be kellett vennem egy újabb szem gyógyszert, ami mostanra már teljesen leszedált... de egyszerűen nem bírtam ki...
A megőrüléstől való félelem már nálam is elég gyakori vendég volt, főleg ha derealizáció is kísérte a rohamot, de most tényleg megmagyarázhatatlanul erős halálfélelem tört rám, hogy el fogom veszteni a kontrollt magam fölött és valamilyen módon megölöm magam...
Valaki érzett már valami ilyesmit valaha? És mégis miért jön rá egy ilyen roham, ha már hetek óta jól érzem magam??? Félek a visszaeséstől! Nem akarok gyógyszert sem szedni! 19 évesen nem hiszem, hogy ez lenne a legjobb megoldás, de az örökös félelmet sem akarom... Kérlek segítsetek!
Egy kétségbeesett lány
válasza:Szia!
Nekem a férjem a szemem láttára halt meg autóbalesetben. Én is pánikbeteg lettem. Most új társam van a pánikbetegség múlni kezd.
Nehéz ugyan, de próbáljátok kitalálni, hogy mi a közvetlen ok. Utálsz iskolába járni? Akkor ne menj, legyél kétkezi munkás, eladó egy üzletben. Tragédia volt nálatok?
Sok esetben egy társ segít, téged is talán kimozdítana egy férfi barát jó társ.
A pánikbetegség tipikusan olyan, ha a probléma ami miatt pánikolsz megszűnik, akkor a pánikbetegség is tünetmentessé válik, elmúlni azonban nem fog soha, mert a téged ért ártalmas behatások elértek egy már nem tolerálható szintet, a szervezet átlépte a tűrőképesség határát és megtalálja úja-újra hogy átlépje.
Ok nélküli pánikbetegség nincs, a pánikbetegség a legjobban kezelhető idegbetegség. Megszűnik az ok és a betegség tünetmentessé válik!
Rá kell jönnöd miért jött elő nálad ez a betegség!
Szia!
Teljes mértékben egyetértek az előttem szólóval. Állítólag pánikrohama már majdnem mindenkinek volt élete során, csak nem mindenkinek "jegyezte fel az agya" sokan észre sem vették,csak azt hiszik kicsit rosszul lettek, de vagyunk mi, akiknek az agyuk rögzíti és minden hasonló helyzetben ha még mondogatod magadnak, hogy rohamod lesz és félsz akkor lesz is. Nagyon nehéz én is most kezdem, ez csak a félelem, de a félelem vmitől kiváltja azt amitől félünk. írd be a google-be hogy meggyógyultam a pánikbetegségből, meglátod nagyon jó dolgokat írnak, de iszonyat erő kell hozzá. Ami a legfontosabb a gondolatnak teremtő ereje van és ha sokáig mondogatsz magadnak vmit úgy is lesz. pl: nincs bajom, nincs bajom, mindjárt elmúlik, de soha ne harcolj, inkább csak mondogasd ezeket a mondatokat, a harc indulatot szül, elnyomja de aztán sokkal rosszabb lesz.
nagyon jó homeopátiás szerek vannak, én a aconitum napellus 30 ch-t és a sedatif pc-t szedem, tényleg jók. estére 2 db valeriana, hogy tudjak aludni. Ezek nem gyógyszerek de hatnak. Györgytea orbáncfű kúraszerűen 6 hétig. Nyugtató teakeverékek!!! naponta 3, hidd el segít. én rivotrilt szedtem, amikor még nem tudtam mi ez a betegség és nem is hittem benne. függő lettem és nagyon hosszú, nehéz lejönni róla.
válasza:Köszönöm a válaszokat!
Az a furcsa, hogy most épp pont lenyugodtak körülöttem a körülmények és így pont nyugalmi, stresszmentes időszakban jött ki rajtam ez a nyavalya... pont amikor úgy éreztem, hogy végre egy kicsit fellélegezhetek. DE természetesen ugye nem így történt. Sajnos nem először járok ebben a cipőben a gyógyszerfüggőséggel már volt szerencsém megismerkedni 12 évesen a Xanax kapcsán és valóban nagyon nehéz volt leszokni róla... ezért is kapálóztam két kézzel, hogy én nem akarok gyógyszert szedni, de olyan elviselhetetlen tünetek gyötörtek, hogy nem tudtam mit tenni és most már a xanax sem vált be, így jött a rivotril. Meg azt is hozzá kell tennem, hogy tudom, hogy a szakirodalomban nem létezik olyan, hogy idegösszeomlás, én mégis leginkább így tudnám jellemezni azt az állapotot, amibe egyik napról a másikra kerültem. Konkrétan nem mondanám, hogy pánikrohamaim voltak, mivel összefüggően egész nap (ez alól az éjszaka sem volt kivétel) remegtem, hányingerem volt és rettegtem.. semmi konkrét okot nem tudtam volna mondani, hogy mitől... nem volt halálfélelmem.. az élettől sokkal jobban féltem... 3 nap után ott tartottam, hogy csináljanak velem most rögtön valamit! bármit! öljenek meg ha kell, de én nem bírom tovább! és akkor jutottam el ahhoz az orvoshoz, aki a rengeteg gyógyszert felírta és végre tudtam aludni és pihenni valamennyit... mondjuk tény, hogy az elkövetkezendő pár hétben végig úgy éltem túl a napokat, hogy nem sokára este és lehet végre aludni.. mivel napközben még mindig borzasztóan éreztem magam... de szerencsére a pszichiáterem és a kineziológusom nagyon sokat segített, abban hogy felismerjem, hogy mik is azok a múltbéli problémák, amiket nem tudtam feldolgozni és megoldani és így törnek felszínre...
és most 3 hónappal később úgy érzem, hogy visszakaptam az életem... olyan mintha több év ment volna el mellettem ez alatt a pár hónap alatt... szörnyű volt...
úgy érzem ez a tegnapi rosszullét csak egy megingás volt és biztosan lesz még ilyen, de látom a fényt az alagút végén :) de abban biztos vagyok, hogy nem elvonási tünetről van szó, maximum pszichikai értelemben, mert direkt óvatosan csökkentettem a gyógyszert hetente egy negyeddel... ha meg még is az, akkor most már csak kibírom valahogy nélküle! de köszönöm még egyszer a válaszokat!
még ezzel a saját akaratomon kívüli öngyilkosságtól való félelemmel kapcsolatban érdekelne, hogy volt-e valakinek ilyen? számomra ez borzasztó félelmetes volt... ilyet még eddig nem igen éreztem... ugye ez is a pánikbetegség tünete, nem valami újabb nyavalya?
válasza:Szerintem az öngyilkosságtól való félelem inkább a mániás depresszió tünete, mint sem a pánikbetegségé.
A Rivotril egy igen veszélyes gyógyszer. Hatása, kísértetiesen hasonlít az alkoholéhoz. A skizofrénia tünetei között is olvastam öngyilkossági hajlamot, illetve attól való félelmet. Nem szeretnélek megrémíteni, hiszen rendkívül intelligensen írsz és tetszik nekem, valójában szeretnél változtatni. Komoly munka van mögötted, de még keményebben kell dolgoznod a problémán. Ajánlották már a sportot? Próbálj meg futni! Meg fogod látni, olyan jól fogod magad érezni, hogy szinte minden nap várnod az alkalmat a sportolásra.
A psychyatered bizonyára ki fogja belőled "analizálni" mi is az igazi ok? Antidepresszánst szedsz?
Olvastam a gyógyszerfüggőséged, érzem és értem én a problémát, de meglepően jó gyógyszerek vannak, segítenek, később pedig szépen, morzsánként el is hagyhatod.
Feltétlenül ajánlom a sportot! Hidd el! Pontosan tudom, mit is érzel! Nekem CSAK A SPORT segített.
Gondolkozz el, de ne figyelgesd magad annyira, valamivel foglald el magad! Járj társaságba! Tanulj, dolgozz! Van kedvesed? Csodákra képes!
Minden jót Neked!
Üdv.: Rea
válasza:Kedves kérdező!
Ahogy olvasom az írásod, te már gyakorlott pánikos vagy, osvosi kezelés alatt állsz, stb. Én is úgy látom, hogy egyrészt nem gyógyultál meg teljesen, és korai volt a leszokásod, a másik pedig, hogy ma egy erős ciklon vonult át felettünk, és a tegnapi hírekben külön kiemelték a ennek a pszichiátriai hatását. Figyelmeztettek! Ezután olvasgasd az orvos idő-járásjelentést. Is. Főleg a tavaszi, őszi hónapokban.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!