Megtudnátok mondani, hogy ti is tapasztaltok-e ilyet, vagy, hogy erről mi a véleményetek?

Persze, nos én 16 éves vagyok és fiú, szóval pont benne vagyok a korban, de nekem igazából ez már azóta fenáll amióta csak az eszemet tudom. Most, hogy nyugalmi állapot van és már nem félek attól, hogy esetleg pánikbeteg vagyok (szerencsére testi tüneteim, a gyomoridegességes korszakot leszámítva egyáltalán nincsenek), kezdek ráébredni, hogy ez csak ijedtség, félelem, talán öröklés, vagy a szülői óvatosság miatt kialakult dolog. De amit még feltételezek, hogy nagyban rásegít az önbizalomhiány is, azt az általános iskola teljesen kivette belőlem, bár nem hinném, hogy az lenne az egyetlen szempont.

Érdekes egyébként, hogy mondjuk láthatnék bármilyen rémséget a tv-ben, vagy olvashatnék akármiről, amitől más megijedne, nem készítene ki, csak a pszichológiai félelmek vannak rám ilyen hatással, tehát pszicho horrort nem is merek megnézni, mert félek, beláthatatlan következményei lennének.

Szóval nem tudom, hogy miért reagálom néha túl ezeket a félelmeket, de a válaszaitok viszonylag megnyugtattak.