Asperger szindrómát kizárja, ha valaki nagyon empatikus?

Igen. És az A. igen ritka betegség, annak ellenére is, hogy mostanában éppen annyira divat lett diagnosztizálni, mint a 90-es évek végén a "pánikbetegséget".

Szinte biztos, hogy nem A-s vagy, hanem egy unatkozó, szorongó kamasz vagy fiatal felnőtt. Ne olvasgass pszichiátriai leírásokat, mert azt nagyon könnyű "felismerni" magunkon.

Egyáltalán nem igaz, hogy ritka, csak általában nem olyan feltűnő, hogy kiskorban diagnosztizálják, később meg már vagy megtanul együttélni vele az ember, vagy nem is tudja, hogy mi baja. Inkább alul van diagnosztizálva.

Az empátia is ilyen, "tanulható", illetve inkább fejleszthető. Lehet, hogy idővel megtanultál empatikusabb lenni, ettől még simán lehetsz aspergeres, a legfontosabb, hogy a kiskori tünetek passzoljanak, felnőttként is azok alapján diagnosztizálnak.

Hm. Én is empatikus vagyok, az EQ tesztek szerint NT vagyok, minden más AS-ra utal. Csakhogy nem volt mindig így, és ezt biztosan tudom. Arról lehet szó, hogy megtanultam rákapcsolódni az emberekre, illetve bizonyos helyzetekben bizonyos viselkedésekkel reagálok.

De ha nagyon le vagyok merülve, hajlamos vagyok figyelmen kívül hagyni mások érzéseit, hangulatát, motivációit..

Erre a kérdésre kaphatsz itt választ: NEM! :) De arra, hogy aspi vagy-e, már nem. Ezer féle magyarázatot lehet adni arra, ha ez neked gondot okoz(!), miért nem diagnosztizáltatod magad, de biztos, csak akkor lehetsz benne, az a hivatalos, az a tuti. Menj el egy pszichológushoz, vagy pszichiáterhez, esetleg a Vadaskertbe, vagy jelentkezz az Autizmus Alapítványnál. Ha a dg megvan, jöhet a kezelés - amely leginkább a szorongásos, kényszeres dolgokra fókuszál (kognitív pszichoterápia). Egy mentálhigiénés segítő, sok dolgot helyretehet benned..

Szerintem nincs olyan, hogy halálbiztos önismeret. A tudatalattid genya, és csal! :)

Weboldal: [link]

Kérdező: nem lepontozni kell azt, aki tud - engem - és felpontozni azokat, akik szerinted kényelmesen vélaszolnak arra, amit hallani akarsz, hanem ha tényleg problémád van, akkor el kell menni szakemberhez! Pszichiáterhez, van ifjúsági is.

És újra elmondom: NEM! ha erősen ampatikus ember vagy, akkor szinte kizárt, hogy aspergeres legyél. Egy valódi A-es a saját világában él, és újra leírom: a divattal ellentétben nagyon ritka betegségről van szó.

"De ha nagyon le vagyok merülve, hajlamos vagyok figyelmen kívül hagyni mások érzéseit, hangulatát, motivációit.."

Ezzel MINDENKI így van, kedvesem. :)

"nem lepontozni kell azt, aki tud"

Aki tud az nem irkál olyanokat:

"éppen annyira divat lett diagnosztizálni"

Diagnózist az orvos állít fel. Itthon elég nehéz megkapni, Amerikában annál könnyebb, de a diagnosztikai gyakorlat egyenetlenségéről egy olyan kórkép esetén, ami gyakorlatilag kizárólag a viselkedés szintjén van leírva, nem azok tehetnek, akiket diagnosztizálnak. Öndiagnosztizálni esetleg divat lett.

"egy unatkozó, szorongó kamasz vagy fiatal felnőtt."

Kérdezőt lefitymáló klisé No. 17344. A kamaszkor nem egy betegség. Semmi nem jár a korral, ha valaki úgy érzi problémái vannak, az nem írható le így.

Azért arra kíváncsi lennék, hogy a kedves lepontozott (8:56-57) honnan tudja ennyire a frankót? Esetleg orvos? Az embereket gyakran elhelyezem egy "kartotékrendszerbe".

Van egy ilyen fiók: A családjában/baráti körében valaki (unoka, barátnő gyermeke) aspergeres. Esetleg középkorú, vagy idősebb pedagógusként egyre több aspergeressel találkozik - és mivel ezt régebben lerendezték egy kis noszogatással, meg azzal, hogy félénk... hirtelen nem tudja hova tenni a helyzetet. Tehát nem fogadja el, hogy az autista <> nyáladzó, retardált szellemi fogyatékos.