Pánikbeteg vagyok! Zokogva, remegve töltöttem el az ünnepeket! Nem tudom feldolgozni a múltamat, az életemet, rettegek minden feladattól kb az aktualitása előtt 1 évvel? Mit tegyek?

Bocs,hogy nem tudok segiteni.

Csak elmesélek valamit,hogy ne érezd magad egyedül.

Újégkor,VS most éjjel,visszaszámlálás és pezsgöbontás elött,gyorsan elmentem wc-re. ERRE beletörik az a .... kulcs, és bezárva tehetetlenül kellett végighalgatnom,a visszaszámlálást,pezsgöbontást,persze SENKI sem keresett,ment közben a hangos zene.

KB CSAK ¾óra múlva vették észre,hogy nem nyilik a wc ajtó,de még akkor is nehezen értették meg mit mondok,mert kicsi a fülke,és viszhangzott nagyon....

Szóval így kezdödödd az újév számomra.... és a pezsgöröl is lemaradtam ..

A pszichotherapia alatt mennyire voltál aktív? Gondolom hónapokig jártál?

Lehet el kellene menned egy jó pszichodráma csoportba, ahol ezeket a nehézségeket kiadhatod magadból, de őszintén mindent beleadva.

Pszichológus. Ha nem sikerült a terápia, az a te hibád is. Nem arra kell várni, hogy a pszichológus majd jól mindent megold neked, mert csak arra van, hogy segítsen. Dolgozni neked kell magadon. Egyébként mindegyik pszichológus más módszerrel dolgozik, szóval hogyha az egyik nem jön be, nem árthat váltani; de ha feladod, az a te kudarcod.

Más nem fog segíteni.

Szurkolok neked, remélem rendbe jössz.

"pszichológus megvolt

terápiák megvoltak

minden megvolt"

Pánikbetegségre pszichiáter kell. Azt hogy "terápiák megvoltak, minden megvolt, semmire sem lehet értékelni. Ettől még vidáman zokoghattál...

Milyen terápia "volt meg"? Rengetegféle van, különböző hosszúságú, különböző szempontú terápiák.

Ami tartós megoldást nyújt, az egy minimum 60 üléses (heti kettővel is bő fél év, heti egy alkalommal egy-másfél év) hosszúterápia, analitikus megközelítésben.

Ennél rövidebb terápia semmit nem ér.

De nem csak a hossza számít, hanem az is, hogy mennyire tudsz bevonódni, dolgozni az érzéseiddel, szoros kapcsolatba kerülni a terapeutával. Ha ezek bármelyike is hiányzik, akkor a terápia nem éri el a célját.

Ha csak "megvolt", akkor valami nem jól volt meg. Lehet, hogy a pszichológus nem volt elég empatikus, nem a megfelelő módszert alkalmazta, nem tudott téged eléggé bevonni (a terápiában nem az számít, hogy elmondd a problémáidat, hanem hogy a terápiás kapcsolatban meg tudd élni az érzéseidet, képes legyél kötődni, képes legyél megélni azt, hogy elfogadnak, szeretnek, törődnek veled, értékelnek. Ha nem így éreztél, akkor valami nem jól működött! És a terápia végeztével ezeket még rögzíteni is kell, a lezáró szakaszban, hogy önmagadban is helyt tudj állni, pszichológus nélkül is. Ha ez nem volt meg, akkor rosszul csináltatok valamit.)

"mert meggyógyulsz ettől az egyszerű terápiától"

Ez csak tüneti kezelés, ha az okokat nem szüntetik meg, évek múlva még visszatérhet. És ha elnyomjuk a rohamot, akkor másképp jön elő, pl. fizikai betegségek formájában. Az érzéseket, szorongásokat nem lehet elnyomni, szembe kell velük nézni, fel kell dolgozni, különben megtalálják a módját, hogy kínozzanak.

(Életemben többször küzdöttem meg a pánikkal, mindig azt hittem, hogy már "gyógyult" vagyok, de aztán 5-10 év múlva mindig előjött újra! Ezért nem hiszek már a tüneti kezelésekben.)