Ez a depresszió kezdete?

Emlékszem régen mennyire élveztem a nyaralásokat, a nyarakat, a teleket, a karácsonyt az ünnepeket. De már nem. Amikor jön egy ünnep pl. karácsony, próbálom keresni azt az érzést, amit régen éreztem. De nem érzem. Olyan mintha a múltban élnék, és arra jöttem rá, hogy teljesen érzéketlenül átélek minden jó dolgot, élem az életet, de érzem, hogy hiányzik valami. Ha valamire gyűjtök, majd megveszem rájövök, hogy nem ez az amire szükségem volt. Nem segített. Nem érzem tőle magam jobban. Ahogy egyre idősebb vagyok, kezdek arra is rájönni, hogy szükségem lenne egy lányra. Nem a szexet látom a nőben, hanem a társat, akivel kézen fogva sétálhatok az utcán, akivel beszélgethetek, és megoszthatom a gondjaimat, örömeimet. Még pár éve volt egy kínos esetem a csajozás terén. Azóta nem próbálkozok, nem merek. Rettegek a visszautasítástól. Jól szocializálódó típus vagyok, viszont ha egy szép lánnyal kell beszélgetni leblokkolok. Emiatt csak plátói szerelmek alakultak ki, amitől szintén szenvedek. Valami tanács? 18 / F