Tonkretesz az egyetem, de nincs kivel beszeljek errol, maganyos vagyok; mit tegyek?

Mit tegyél? Ne járj olyan egyetemre, amelyik tönkretesz.

Egyrészt nem kell mindenkinek egyetemre járni, ha nem akar vagy nem bírja.

Másrészt csak olyanra érdemes járni, ami érdekel, és ami olyan végzettséget ad, amivel olyan területen tudsz elhelyezkedni, amit szintén szeretsz csinálni.

A pénz nem minden.

Milyen egyetemre jársz? Én is jártam, már végeztem, de én nem éreztem hatalmas nyomást, pedig nem büfészak volt. Először koleszben, később egyedül laktam.

Milyen szempontból hiányzik a családod és hány éves vagy?

Ahol a családod él, nincs a közelben egyetem, ahova bejárhatnál és otthon lakhatnál? Iratkozz át levelezőre, ha lehet, akkor csak havonta párszor kell bejárni.

Nincsenek barátaid? Miért nincsenek? (Pl. nem jársz bulizni, nem szimpik a csoporttársak, nehezen alakítasz ki kapcsolatot?)

Akkor halassz! Próbáld ki magad műkörmösként, ha ez az álmod! Ez NEM szégyen. Közben tanulj angolul és németül intenzíven. Lehet, hogy közben rájössz, hogy az se neked való, akkor még mindig visszamehetsz az egyetemre, csak akkor már egy biztosabb nyelvtudással.

A szenvedésnek sok értelme nincs.

# 1:

Kicsit el kell rabolnom a kérdést, de ez a hsz nagyon tetszett. Én konkrétan építészmérnöknek tanulok és engem is eléggé lezsibbasztott és kiidegelt az egyetem. Pedig ezt szerettem volna csinálni és úgy jöttem ide, hogy már volt előképzettségem. De most, így a végén úgy érzem, hogy totál idegroncs vagyok, marokszámra zabálom a Xanaxot és az antidepresszánsokat. Ennek ellenére még mindig ezt szeretném csinálni, csak ahhoz végezni kéne, ami nem megy. Van két átkozott tárgyam és egy szakdolgozatom, de marhára nincs kedvem ezekkel vesztegetni az időmet, mert olyan tárgyak, amire abszolút nem lesz soha szükségem.

A szakdolgozat pedig eléggé döcögősen indul és tudatában annak, hogy úgysem fogja senki sem elolvasni, nagyon ahhoz sincs kedvem, hogy megírjam... Ráadásul dolgoznom is kell mellette, ami természetesen homlokegyenest más területen van. A magány pedig nálam is jelen van, mindenki itt hagyta az egyetemet, vagy elment más városba. Alig maradt valaki, akivel tudok beszélni...

Kérdező, nekem az egyetlen javaslatom az, hogy menj el pszichológushoz és beszéld meg vele a problémáidat. Ha nincs rá pénzed, akkor sajnos nem tudok segíteni, de más sem. Próbáld meg valahogy túlélni a dolgot.