Kezdőoldal » Egészség » Mentális egészség » Idegbeteg, lehangolt vagyok...

Idegbeteg, lehangolt vagyok mostanában. Miért? 17L

Figyelt kérdés
Igazából rengeteg ok van,nem szeretném leírni, mert nagyon sok lenne,de voltam pszichiáternél, negyed órában lerendezett, megállapította hogy szociális fóbiám van + depresszió, annak ellenére hogy kb csak az 5%-át mondtam el annak amit valójában akartam. Megnémultam, nem tudtam hogyan kezdjek bele,szóval inkább hagytam. Zoloftot írt fel, két hónapig szedtem, aztán nem mentem vissza, felhúztam magam azon hogy gyógyszerekkel akar tömni az a kva negyed óra beszélgetés után. Régebben is voltak hangulatingadozásaim, de közel sem ilyen durván, már saját magamat sem tudom elviselni. Nem tudok örülni semminek. Egyetlen örömöm a péntekenkénti ivás, mert akkor legalább jól érzem magam. Ennek ellenére nem vagyok h.lye, négyes felett van az átlagom, de mostanában eléggé lerontottam, mert nem látom értelmét ennek a sok sz.rnak amit le akarnak nyomni a torkomon. Elkezdtem cigizni, egyre többet, reménykedem hogy minél hamarabb kapok egy tüdőrákot. Nincs jövőképem. Osztálytársaim már most tudják, mik lesznek, milyen egyetemre mennek,milyen szakra, nekem viszont semmi.Nevetségesnek tartom ezt az egyetem dolgot is, elvárják tőled, és ha nem vesznek fel egy senki vagy. 21 éves koromban öngyilkos akarok lenni, addig összeveszek a családtagjaimmal is, hogy ne okozzak nekik fájdalmat. Nem mintha most annyira összetartoznánk, kb két éve elváltak anyámék, bátjyám és apám is külföldön él, karácsonyi szünetben három ország között ingázhatok hála a kva anyámnak. Vagdostam is magam, de már abbahagytam jó fél éve, mert nagyon csúnyán heges lett a csuklóm. Jórészben akkor csináltam ha ideges voltam. Ja igen, mindenen felidegesítem magam, de olyan szinten, hogy akkor kedvem lenne földhöz vágni az első tárgyat ami a közelemben van. Egyszerű mindennapi dolgokon felhúzom magam, aztán idegességemben elkezdek bőgni. Idegesítenek az emberek az idétlen vihogásuk, az ostobaságuk. A barátaimmal régen nagyon jóban voltam, most már semmit nem mondok el nekik, szinte őket is utálom. Minden ellen lázadok/lázadnék. Utálom hogy elvárják, hogyan viselkedjek, hogyan öltözködjek, a jó-pofizást stb. Mit csináljak?? Nem tudom magamat sem elviselni.
2014. ápr. 3. 20:39
 1/6 anonim válasza:

Ezt mintha én írtam volna. Esetleg valami hobbid, vagy sport, vagy mondjuk box, mint feszültséglevezetés?


Én sem tudom kezelni, minden áldott nap meg akarom ölni magam, de még arra is képtelen vagyok. Mondjuk engem leginkább a környezetem ránt vissza a mélypontra.

2014. ápr. 3. 20:45
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/6 A kérdező kommentje:

Úsztam, de abbahagytam.

Én is így vagyok ezzel, minden este eldöntöm, hogy holnap megölöm magam, de valami visszatart sajnos.

2014. ápr. 3. 20:48
 3/6 anonim válasza:
Ha gondolod, megoszthatjuk egymással a tapasztalatainkat, hátha valamit tudunk segíteni a másikon. Néha lehet, hogy csak egy kis megértés és őszinte beszélgetés hiányzik. Mondjuk nem lány vagyok, szóval majd eldöntöd. (1. voltam)
2014. ápr. 3. 21:00
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/6 anonim ***** válasza:
Badly fucked.
2014. ápr. 3. 21:27
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/6 anonim ***** válasza:

Annyira átérzem. Velem ugyanez a helyzet és már jó régóta tart. Voltam pszichológusnál pár alkalommal, az mondjuk segített annyira, hogy kiadtam magamból mindent. Tiszta kreténnek nézett a nő, de annyira jó volt csak pofázni összefüggéstelen dolgokról egy vadidegennek. Segíteni nem segített semmit az tény. Nap mint nap szembesülök azzal, hogy milyen undorító emberek vannak és annyira elkeserít. De persze nem ez a fő problémám ez csak a napi plusz. Jó tanácsot nem biztos, hogy tudok adni, de elmondom én hogy próbálom elviselni az életet. Lefoglalom magam. Tudom közhelyes, de kell keresni vmit ami kicsit is megmozgat. Nem az kell, hogy a szenvedélyed legyen, csak ne úgy állj hozzá, hogy na ennek sincs semmi értelme. Ha van ilyen akármi !!! akkor azzal foglald le a napjaidat. Egyetemre járok elméletben, de gyakorlatilag eddig céltalanul tengettem a napjaimat. Most a barátom sokadik beszólása rávilágított, hogy ilyen az élet, nem lesz jobb hacsak nem változtatok a hozzáállásomon. Ezért most elkezdtem azt, hogy bejárok a roh.adék iskolába, végigszívom a napot sajnos a "jó volt ez a nap" kijelentés még nem fogja elhagyni a számat egy ideig, de az kell, hogy lefoglaljam magam. Elkezdtem kitölteni a napom minden egyes percét vmivel és megpróbálom értelmessel. Már csak azért is, hogy ne agyaljak azon mekkora szerencsétlen vagyok. Nem szabad időt hagyni arra, hogy mélyebben gondolkodj magadról vagy arról, hogy milyen sz.arnak érzed az életed. Sportolj, tanulj, keress vmi kis dolgot ami nem közömbös számodra. Lehet az egy tárgy is vagy akármi. Igyál sokszor az segít :D bulizz akkor is, ha SEMMI kedved hozzá! Ki tudja kivel vagy milyen élménnyel találkozol az este folyamán, vannak olyan apró kis dolgok amik nálam egy komplett szemléletváltozást váltanak ki. Tervezz előre vagy nézz ki egy eseményt a jövőben és akkor már "van miért élni" ... én ezt szoktam még. Keress apró jó dolgokat a napodban, pl egy finom sör, az hogy hazaérsz és azt várja a kutyusod, hogy szétdögönyözd, egy jó zene vagy akármi:)

Bocs valószínűleg eléggé elkalandoztam nem vagyok a topon, aludni se alszom már egy jó ideje.

Az utolsó mondatodra még reagálnék. Az, hogy mások mit várnak el tőled azt olyan magasról sz.ard le amilyen magasról tudod... De komolyan. Nyílván kultúrált ember vagy tehát innentől kezdve sz.ard le mit gondolnak mások és azt csináld ami épp eszedbejut vagy amihez épp kedved van. Vegyél fel olyan cuccot amit akarsz és nem kell jópofizni. Az emberek többsége önző paraszt, legyél te is kicsit az persze mértékkel. Ne mások pillantása, beszólása, viselkedése határozzon meg téged. Az emberek ugyanis jönnek-mennek, te viszont össze vagy zárva saját magaddal egy életre, viselkedj úgy ahogy te kényelmesen érzed magad. Ha gátlásaid vannak az más tészta, azzal kapcsolatban még én is vmi csodára várok, hogy túl tudjak lépni rajtuk teljesen. Mindennapos harc ez magaddal meg a világgal meg mindennel szemben, de én arra szoktam gondolni, hogy egyetlen egy életünk van aztán nincsen semmi, vagyis de: egy örökkévalóságon át tátongó űr, bár abból úgyse észlelünk semmit. De mivel ezt kaptuk ezt az életet kaptuk ezt kell kihasználni. És vannak még jó dolgok az életben csak nehéz rájuktalálni vagy felismerni őket, de ha te leteszel vmit az asztalra és látod, hogy milyen sokra viheted és csak magadnak köszönhetően az hidd el, hogy felemelő érzés.

Szóval nálam ez vált be röviden, hogy nem hagyok időt arra, hogy mondjuk egy állásinterjú vagy vizsga vagy fontos találkozó előtt elkezdjek parázni. Arra se hagyok időt, hogy szenvedjek afölött, hogy már megint el kéne menni kondiba, stb. Teszem a dolgokat szépen sorban és így eltelnek a napok. Túl kell élni és egyszer csak jobb lesz:)

Remélem segített vmit a "kis" történetem, bocsi ha hülyeségeket hordtam itt össze.

Ja és a cigi nekem nagy átok, kihat az egészségemre rohadtul szóval tudom hiteltelen tőlem, de ne szívj sokat... Mert a fizikai rosszullétek még rátesznek egy pár lapáttal erre az amúgyis szuper állapotra:)

Na sok sikert és fel a fejjel :) 19L

2014. ápr. 4. 00:11
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/6 anonim válasza:
ne legyetek öngyilkosak!
2014. ápr. 4. 23:07
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!