Miert van mindig rossz kedvem ok nelkul is? Miert csak a negativ dolgokra tudok gondolni? Hogyan valtoztassak ezen?

Elegem van mar abbol,hogy allandoan rossz a kedvem,lehangolt vagyok,feszult es depresszios.Szorongok es felek vmitol, de neha nem tudom,hogy mitol. Neha egyik percrol a masikra ram tor a rossz kedv,depresszios hangulat, es olyan szinten feltudom magam idegesiteni,hogy idegosszeroppanasokat kapok. Amikor ideges vagyok, ok nelkul elkezdek sirni es nem tudom abba hagyni, nem tudom kontrolalni, egyszeruen a sok elfolytott stressztol stb elojon es kell 1 ora legalabb h megnyugodjak..

Vannak olyan helyzetek,amikor tudom h miert van rossz kedvem stb, de vmikor csak ugy ram tor es nem tudom kezelni, olyankor meg mindenkivel kiabalok, borzalmasan viselkedek, es erre megnyugtatas helyet inkabb felidegesitenek meg jobban, es ekkor jon az h tenyleg nincs ertelme annak h jo kedvem legyen, inkabb hagyom h depresszios legyek.

Tudom,sokan mondjak h ez a ''Kamasz kor'' de nem, engem ez egyaltalan em nyugtat meg.Ez egy hulyesseg h ez a kamasz kor miatt van.Vannak olyan emberek akik mar nem a kamasz korjukban vannak es ugyan ilyen helyzetben vannak. Azon is elgondolkodtam mar,hogy a HAARP miatt lehet, mert az elmet is befolyasolja, es oszinten szolva, ennek jobban hiszek mint a ''kamasz kor''-os dumanak.

Aki hasonlo helyzetben van mint en (vagy volt), az irjon, hogy hogy oldotta meg, kezelte az ilyen helyzeteket, szuksegem lenne par tanacsra. Koszonom elore is.