Depressziós lennék?

21 éves srác vagyok, már középiskolás koromban is sok bajom volt magammal. Konkrétan rengetegen piszkáltak a kollégiumban és a gimiben is (utáltam a koleszt), ezt tetézte, hogy pont a gimi felénél elvesztettem édesapámat, ami még mindig megvisel (sok esetben, ha valami a betegségéhez vagy hozzá kapcsolható negatív dolgot tapasztalok, remegek, sírni tudnék, lehangolt leszek).

Viszont alapjáraton sokat rágódom dolgok miatt, kis hülyeségeken is. Sok mindenért magamat okolom, lelkiismeret furdalásom van mindenért. Pesszimista vagyok, nagyon gyakran lehangolt. Hangulatingadozásaim is vannak, nagyon brutálisak is. Egy kis semmiségtől is magamba tudok roskadni. Egyre gyakrabban érzek erős szívdobbanásokat (egyszerre csak egyet), alvásproblémáim vannak (kora este elerőtlenedem, elalszom, hajnal 2-3 körül felriadok, hogy nem tusoltam és mostam fogat, és hajnal 4 körülre tudok elaludni újra). De tegnap például hajnal 1-kor felébredtem, és utána reggelig ébren voltam. Régebben rengeteget tudtam enni, úgy január óta pedig nagyon kevés étellel is eltelek. Sokszor mindentől minden ok nélkül elmegy a kedvem, és egész nap nincs életkedvem. Minden ok nélkül. Viszont a barátaimmal nagyon beszélgethetnékem van így is, csak olyankor pont kivitelezhetetlen. Öngyilkossági gondolataim csak gimisként voltak (suli után kiugrok egy kocsi elé), de nem komolyak, mert elítélem az öngyilkosságot, és értelmét sem látom. Sokszor feleslegesnek is érzem magam, mindenért magamat okolom, tehernek érzem magam a társadalom számára. Vannak céljaim, de sokszor úgy érzem, hogy elérhetetlenek, pedig reálisak. Önbizalmam nincs, önbecsülésem szintén nincs, és magammal szemben nagyon kritikus vagyok. Mindenen aggódom, szorongok, feszengek. Gátlásaim is vannak, nagyon is.

Azt hiszem ennyi.