Mit tegyek ha rágódok nagyon a múltamon, hogy kik bántottak (lelkileg, fizikailag-terror és kik szivattak meg?

Mondjak valamit az sokal erősebb aki önmagát adja,még hantudja is,hogy céltábla lehet emiatt és nem áll be a sorba,mint aki megjátsza magát,azt teszi amit a falka mond,egyedül meg nulla csak,és azt sem tudja hogy ő ki és milyen is igazából,mert csak egy szerepet játszik!

Szia! Én teljesen megértem ezt az érzést! Én lány vagyok. Az általános iskolai éveimet teljesen kitörölném az emlékeimből,ha tehetném és még az óvodait is már amennyire emlékszem rá. Én gyermekkoromban túlsúlyos voltam, ezért mindig ez volt a legfőbb oka annak, hogy bántottak. Nem szívesen játszottak velem az oviban de a legszörnyűbb az általános iskolában eltöltött évek voltak. Konkrétan már 10 évesen arra gondoltam, hogy jobb lenne meghalni és mindig kifogásokon gondolkodtam, hogy ne keljen iskolába mennem. Mindenki kirekesztett és nem múlt el nap hogy ne csúfolódjanak rajtam. Nagyon de nagyon sok rossz történt velem pl. csúnya szavakat vágtak hozzám ha ne írjam miket meg énekelgettek verset költöttek. Hazafelé szinte mindig belöktek a bokorba h guruljak meg ilyenek meg tesin kigáncsoltak, osztálykiránduláson senki nem ült mellém a buszon mindig egyedül voltam....(persze egy két emberkével az osztályból beszélgettem meg kb. 7-ik osztály felé lett egy legjobb barátnőm, de ez semmit nem változtatott a helyzeten) és ez csak pár a több ezerből amit tettek velem. Ez szépen tönkretette az önbizalmamat és antiszociálissá váltam....A gimis éveim és az utána következő viszont nagyon de nagyon jó volt :) 14 évesen elhatároztam, h lefogyok és kértem segítséget. Gimiben lefogytam és sokkal jobb lett minden. Viszont a régi sérelmek miatt nem jöttem rendbe mert nincsen önbizalmam, félénk vagyok és nehezen nyílok meg mások előtt, ezt leginkább párkapcsolatoknál érezhető...És azóta nem olyan rég lett volna 10 éves általános iskolai osztálytali amire persze nem mentem el mert nem akartam elmenni!!