Mit tegyek, ha a párom depressziós?

A párom (lány) 18 éves és depressziós (én 22 vagyok).

Már mikor összejöttünk, tudtam, hogy a korábbi csalódások, illetve sok családi zűr, például a szülei válása, és hogy nagyon érzékeny lelkű, eléggé sok tehert jelent neki. Annak ellenére, hogy jó képességű, szóval iskolában mindezek ellenére jól teljesít, illetve tehetséges a hobbijában, nem tudja elfogadni, hogy ő jó lenne bármiben, szóval azt mondja mindig magára, hogy "Szar". Sokan szeretik, de ezt sem tudja elfogadni és látni. Többször is már bántotta magát, az öngyilkosságot is többször szokta említeni, főleg, ha nagyon maga alatt van.

9 hónapja vagyunk már együtt és ki akarok tartani mellette, segíteni akarok neki, bár tudom, hogy ez akár évekig is tarthat. Nagyon igényli a közelségemet, a szeretetemet, minden szabadidőmet vele töltöm. Nem akarom elhagyni. Tudatában vagyok annak, hogy ha elhagynám, könnyen a legrosszabb következne be, bár erre nem merek gondolni. Szóval nagyon komoly a helyzet, én úgy látom. Ezt szinte csak nekem mutatja, nekem tud így megnyílni. És szerintem én vagyok az egyetlen, aki helyrehozhatja. Néha ezt küldetésnek is tekintem, holott nagyon szeretem. A sok jó dolog igazából kárpótol engem is azért, hogy depressziós. Most még jól bírom, tudom kezelni és megpróbálom megérteni a dolgait. Nem fordult meg a fejemben, hogy elhagyjam.

Aki volt már hasonló cipőben, annak mi az élettapasztalata? Az ő párja meggyógyult? Teljesen vagy legalább nagyrészt? Mi az, ami segít?