Mikor gyógyult a beteg, és hogyan?

Tegyük fel, hogy emberünk nárcisztikus személyiség zavarban "szenved", de felismeri h nem kerek ez így. Belátja hogy... xy... Nem akarom ezt kifejteni, mert akkor kb oldalakat írhatnék csak magáról a személyiségzavarról, de feltételezem aki erre a kérdésre válaszol, tisztában van a fogalommal, magával. Belátja az ember az irreális felsőbbrendűségérzetét, h arrogáns, és irigy, h mások a hülyék, nem ismerik el stb. Mind erre rájön, h nem valós amit magáról érez. Ez a "betegség" az elnyomás, és a pozitív visszajelzés hiánya miatt alakul ki. Ha egyfolytában azt éreztetik az emberrel h nem elég jó. Igen ám, de emberünk rájön h már átesett a ló túlsó oldalára. Akkor mi van? A "gyógyulás" első fázisa a felismerés. Ebben az esetben mi a következő? Rájönni arra h valójában tényleg egy szar senki? H nem tud jobban semmit, senkinél? De ezeket az embereket ez mozgatja, ez az egy tartja életben. Ha legalább ő magáról elhiszi h valaki... Mikor lehet gyógyultnak nevezni egy nárcisztikus személyiségzavarban szenvedő beteget?