Ez a kényszerbetegség?

Nem feltétlenül kényszerbetegség, bár lehet benne kényszeresség. De nem vagyok szakértő.

Ilyen dolog szerintem sokaknál előfordul. Én éjszakára mindig kulcsra zárom az ajtót. Ha lefekszem, és nem emlékszem, hogy bezártam-e, akkor én is felkelek bezárni. Nem rettegek, hogy betörnek, de már több ismerősnél is volt ilyen. És ilyenkor zavar, hogy nem zártam be, nem rettegek, de idegesít, ezért felkelek :D.

Vagy pl korábban ellopták a családi autót éjszaka. Azóta szinte mindig kinézek az ablakon lefekvés előtt, hogy ott van-e a kocsi. Van, hogy ha hallok ajtócsapódást, vagy motorindítást, akkor felkelek kinézni.

Erre én inkább feledékenységet és szétszórtságot mondanék. Mindenkinek vannak szokásai. Alapvetően, hogy a cipőket párhuzamosan rendezed, nem gáz. Ha mondjuk valaki felrúgja őket és kiborulsz, akkor az gáz. Ha csak simán ideges vagy, hogy miért rúgta föl, az normális :D.

A gázt sokan elzárják estére, ajtót is, ezek szokások, és ha nem emlékszem rá, hogy megcsináltam-e, akkor persze, hogy idegesít. De ez csak akkor gáz, ha mondjuk lever a víz és szorongsz a gondolattól. Vagy ha az ajtót háromszor egymás után ki-be zárod, hogy biztos bezáródott-e.

De bennem mondjuk fel sem merül, hogy kényszeres lennék. Ha téged ennyire frusztrál a dolog, akkor lehet benne valami. Gondolkodj el előbb, hogy mennyire teszi ki a mindennapjaidat ez a dolog, és mennyire zavar, ha felborul a rend. Ha kényszeresnek érzed, akkor elmehetsz pszihológushoz, aki megmondja majd a tutit.