Borderline-osoktól kérdezem. Nektek meddig szokott tartani a tünetmentes időszak?

A bipolárisok nem boldogok és energizáltak, hanem mánisok a nem depresszív szakaszban. A mániás epizódokban insomnia jellemző, de ez nem azt jelenti, hogy a beteg energizált :) bár nagyon gyakran félreérthetően úgy fogalmazzák meg ezt, hogy "lecsökkent alvásigény".

Bordernél jellemző az, hogy nem érzel semmit, ez a kiüresedés (azt hiszem nihilizmusnak hívják) ez egyáltalán nem jellemző a normális emberekre, sok borderes egy idő után pont ezért kezdi el vagdosni magát, hogy érezzen már valamit :)

Persze ez lehet a bipód következménye is, ha depresszív epizódban vagy. A depresszió nem feltétlen jelenti azt, hogy szomorú vagy, az is tipikusan a depresszió jele, ha nincs kedved semmihez, ha nem érdekel semmi, ha unatkozol állandóan.

Szedsz gyógyszert? Nekem antidepi okozott ilyet (kiüresedést) nagyon durván, kimosta az agyam x'))

Semeddig. Igazából amit az ember annak vél nem más mint illúzió. Elhiteti saját magával hogy minden rendben és ebben a hiszemben is van egy ideig, aztán kezdődik minden előröl. A tudatmódosító szerek (alkohol, kábítószer) ideig-óráig enyhítik a tüneteket. (Nem bíztatok senkit arra hogy ehhez folyamodjon, mert többet árt ezekkel mint használ.) Viszont ezek hatásainak elmúltával csak fokozottabban jönnek elő a tünetek.

Én ennek teljes tudatában vagyok, de rajtam már annyira elhatalmasodott a tudatmódosító szerek iránti függőség, hogy azokhoz nyúlok inkább, minthogy külső segítséget vegyek igénybe, mivel abban nem bízok.

Ez a fajta tevékenység az önpusztítás egyik sarkalatos formája amit a borderline-os emberek (öngyűlöletből adódóan) gyakran művelnek.

Én inkább arra biztatom a hasonló cipőben járókat, hogy keressenek föl egy szakembert mihamarabb, aki tud ezügyben segíteni.

A borderline-ra jellemző a mániás depresszióra hasonlító tünetek. Vagyis két, egymástól élesen elkülönülő állapot, a depresszió és a mánia egymás utáni ciklikus váltakozása. Az egész olyan, mint egy hullámvasút. Egyik pillanatban lehangolt és depressziós vagy, a másikban feldobott és jókedvű. Ezek a tünetek pedig mindig váltják egymást. Azonban aki mániás depressziós, nem feltétlenül borderline-os. Aki ismeri a tüneteket, az tudhatja hogy a borderline:

Főként a hangulat szélsőséges ingadozásával, önkárosító tünetekkel és kínzó érzelmi állapotokkal járó tünetegyüttes, valamint a személyközi kapcsolatok és az énkép/én-identitás instabilitásával jellemezhető súlyos személyiségzavar, mely főként a neurózisokra és a szociális fóbiára, leggyakrabban a depresszióra, a mániás depresszióra, időnként pszichózisra, valamint ritkán a pszichopátiára emlékeztető tünetek szélsőséges módon változékony megjelenéséből áll. Ez egy mezsgye két mentális zavar, a pszichózis és a neurózis között.

A tudatmódosító szerek (pl. alkohol) óriási hátránya hogy az ember ezeknek a szereknek a függőjévé válhat. Ezért tanácsolom azt minden hasonszőrű embernek, hogy ne a rossz megoldást válassza, hanem olyan szakembert keressen, akinek kifejezetten ez a szakterülete.