Szerintetek hol a határ a hipohonderség és az egészséges önmegfigyelés között?

Annyi betegség van, aminek annyira jelentéktelen tünetei vannak (tüdő-, szív- daganatos betegségek stb.)a kezdeti stádiumban. Amikor már durva tünetek is vannak, késő kezelni. Na de mégsem rohanhatok minden aprósággal dokihoz, nézze meg, nem haldoklom-e...Volt már olyan, hogy valaki picit nehezebben kapott levegőt, kiderült, hogy infarktus. Van, hogy valaki csak étvágytalan, ott is nagy baj volt. Átlagosnak hitt emésztései zavarai voltak, nem sokkal utána rákban halt meg... Többen mondták már rám, hogy hipohonder vagyok, mert minden apró panasznak túlzott jelentőséget tulajdonítuk. Hát, meglehet.