Az mennyire normális, hogy legszívesebben felhasítanám a hasam egy késsel annyira utálom magam?

Ha egészségesen gondolkodsz, nem is teszel fel ilyen kérdést, mert akkor tudod, ez egyáltalán nem normális állapot.

Mivel feltetted ezt a kérdést és ilyen gondolataid, érzéseid vannak, sürgősen menj el a helyi pszichiátriai gondozóba a saját és környezeted érdekében. Pszichoterápiás segítségre van szükséged.

Ha jobban szeretnéd magad érezni, kérj segítséget. Ha tovább akarsz szenvedni, akkor azzal önmagadnak és másoknak is ártasz.

#4: erre gondoltam, igen.

Ha valakinek fáj a foga, nagyon csálé vagy hasonló egyebek, akkor fogdokihoz megy. Vehet be fájdalomcsillapítót, alkalmazhat valamilyen gyógynövényt, de ez csak ideiglenesen "segíthet", de csak a fájdalomcsillapításban, mert közben egyre jobban romlik a fog.

Ha valakinek zöldségre van szüksége, akkor elmegy a zöldségeseshez vagy olyan boltba, ahol kapható, vagy megtermeli magának, ha van egészséges kertje, vannak magjai, amik egészségesek és ápolja a kertjét, hogy a zöldségek tudjanak fejlődni. Ha a kertet belepik az élősködők, akkor az ember vagy gazosra hagyja és elpusztul minden, vagy elmegy a szakboltba és vesz valami ápoló/gyógyító alkalmasságot, tehát szakember, szakbolt segítségét veszi igénybe és aktívan hozzájárul a kertje gyógyulásához.

Ha megbetegszik a kert, akkor attól nem lesz egészséges, hogy én, mint gazda arra gondolok, ha jobb leszek akkor a kórokozók maguktól elpusztulnak és a kertem magától ismét fejlődni fog. Akkor lesz egészséges, ha felkutatom a gyógyítási lehetőségeket, elmegyek megvenni a szükséges szereket és ápolom, ahogyan szükséges. A leülök és várok a sültgalambra vagy leülök malmozni -tól hogyan lenne egészségesebb a kertem?

Olyan témát írtál le és úgy írtad le, ami alapján az embernek nem az jut eszébe, hogy csak el kell olvasnod egy-két könyvet és rendben leszel vagy beszélned kell a barátoddal így-úgy és rendben leszel, hanem szaksegítségre van szükséged.

Nem véletlenül javasolták már neked korábban mások is a pszichológusi segítséget.

Szerintem senki nem arról beszél, te elmebeteg lennél, hanem arról, hogy amilyen gondod, gondolatot van, annak megoldásához egy laikus már igen kevés és nem is hatékony, emiatt a legjobb megoldás egy szakavatottól segítséget kérni, kitartani és változtatni merni.

Olvashatsz önismereti-, pszichológiai-, viselkedéstani - és hasonló könyveket, de aki olyanokat ír le, amiket Te leírtál és nem értetted meg, hogyan ártasz nemcsak magadnak, hanem a környezetednek is, annak szakember segítségére van szüksége.

Tudod, ha valakinek kibicsaklik a bokája, akkor is tesz érte, hogy jobb legyen: borogatja, kenegeti, jegeli, fáslizza, pihenteti, de ha feldagad, erősebben fáj, bizony valaki még az orvoshoz is elmegy, aki szakavatott kezelést, javaslatot tud biztosítani, ami után a gyógyulási folyamat is gyorsabb vagy egyáltalán gyógyul...

Az az illető, akinek kimegy a bokája, de azt gondolja majd jól leszek és semmi alapot nem tesz meg a bokája gyógyulásáért, az még maradandó károsodást is okozhat magának.

Minden problémamegoldásnak vannak alap-megoldásai. A Te esetedben (amit és ahogyan leírtál és később reagáltál szerint) az alap-megoldás, a szakemberhez fordulás.

De ha ezt nem szeretnéd, akkor tessék olyan tanács, amit magad is megtehetsz egyedül: keress a neten, a könyvesboltokban pl. agressziókezeléssel, kényszergondolatokkal, viselkedésterápiával, stresszkezeléssel kapcsolatos könyveket.

Az összefüggéseket vagy felismered vagy nem a könyvek alapján. A könyvek jók, viszont a reagálásaid alapján neked szakember visszajelzéseire is szükséged volna és nem csak a sültgalambra vagy csak könyvek olvasására.

Addig, amíg ezt nem ismered fel saját magad, addig amíg úgy reagálsz, ahogyan reagáltál, addig valószínűleg az emberek többsége mindig is a pszichológus felkeresését fogja javasolni, mert egy laikus is észreveszi, ő kevés ahhoz, hogy hatékony tudjon lenni.

Van lehetőséged egészségesebb, boldogabb életre. Miért ne tennél meg mindent, hogy Te is és a környezeted is jobban érezhesse magát?

Egy beszélgetés alatt megérzed-e, ha a másik szomorú, ideges, ingerlékeny, feszült, nyugtalan, stresszes, dühös, tanácstalan?

Ha megérzed, akkor az örömöt vált ki belőled vagy mást? Mi mást?