Kezdőoldal » Egészség » Mentális egészség » Szerintetek játékfüggö vagyok?...

Szerintetek játékfüggö vagyok? Hogy kezelhetném?

Figyelt kérdés

Kicsit hosszú történet lesz. Az egész ott kezdödött,talán még mikor megkaptam az elsö számitógépem 8 évesen,egész 14 évesig függönek tartottam magam.

Általános iskolába jártam még ez idö alatt ugyebár.

Majd 14 évesen középsuliba kerültem, akkor kezdtem rádöbbeni hogy ez igy nem mehet tovább probáltam barátokat szerezni,be csajozni,de állandoan szekálták a külsöm miatt. Fogszabályzos voltam,gerinc füzöm is volt,ez melett sovány voltam,az arcomon teli pattanással,utána 17 évesen szemüveges is lettem.

Amolyan depresszió kaphatott el hogy nem kellek senkinek,se barátok,se csajok. Igy ezek után sokat hiányoztam suliból,zárkozott lettem. Kétszer megis buktam. Nem érdekelt semmi,vissza tértem a játékok világához,napi 8-9 órát csak gépeztem. 19 múltam mikor végre sikerült kijárnom a sulit. Elmentem tehát dolgozni, az elsö munkahelyemen le is huztam majdnem 2 évet. Aztán mikor munkahelyet váltottam 3 hónappal ezelött valami csoda folytán megismerkedtem egy lánnyal teljesen odáig voltam érte. 1 és fél honapig jártunk,de ez idö alatt teljesen ugy éreztem hogy újjá születem,nagyon szerettem, nem érdekeltek már a játékok sem. Azonban miután szétmentünk,egy másik pasi miatt..Elkezdtem inni sokat sirtam,feküdtem naphosszakat az ágyba. Magam is kezdtem belátni hogy az alkohol nem megoldás..ezért most visszatértem a régi énemhez, a fizetésemböl vettem egy PlayStation 4 et, és a fizetésem nagy részét játékokra költöm, e melett napi 6-7 órát játszok. A dokinak beadok valami hazugságot hogy adjon táppénzes papirt ne kelljen dolgoznom.

Most 21 éves vagyok. Pár honap mulva leszek 22.

Ugy érzem rabja lettem a játékoknak,szerintem vissza estem abba függösögémbe ami gyerek koromban alakult ki. Ha viszont nem játszok,állandoan a volt kapcsolatomon agyalok,és iszok mint a gödény. A játék legalább leköt. De valljuk be se a játékfüggöség sem az alkoholizmus nem vezet semmi jóra hosszabb távon.

Ugy érzem hogy egy rakás szerencsétlenség vagyok.


Mégis mit tehetnék? Mihez kezdjek ezzel a szánalmas élettel?



2016. nov. 4. 14:12
 1/4 anonim ***** válasza:
62%
Addiktológus tudja ezt kezelni. Én úgy látom, hogy mint a legtöbb függő, tudnál váltogatni a függőségek közt, tehát lehet, hogy abba tudnád hagyni a játékot, de innál, aztán lehet, hogy le tudnád tenni a piát, de elkezdenél lottózni, vagy akármi. Egyénenként függ, ki mire kap rá. Szerencsére a piát elítéled, ezért nem vagy masszív alkoholista, de idő kérdése, hogy sz*rj bele, és az legyél. Mindenképp menj el szakemberhez, ebből egyedül képtelenség kimászni.
2016. nov. 4. 15:27
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/4 anonim ***** válasza:
75%

Talán azért vagyunk itt, hogy tanuljunk.


Amikor valaki gyengének érzi magát, akkor ő talán azt tanulja, hogy igazából erős, csak máshogyan kéne saját magához állnia.


Szerintem nagyon jó, hogy feltetted a kérdésedet.


Kicsit még belemélyedek az általad leírtak részleteire való reagálásba.


Ismerek pár embert, fogyatékkal élőket és épnek születetteket is. Fogyatékosság is lehet olyan, amit mások észrevesznek, vagy, amiről nem is tudnak az idegenek, mert nem látszik.


Ismerőseim között akadnak olyanok, akik egészségesen születtek, mégis játék- vagy alkoholfüggők lettek. Ezt azzal kapcsolatban írtam, hogy ne gondold azt, hogy hátrányosabb helyzetben vagy, mint bárki más. Az egyén dönt, hogy szembenéz-e a problémáival vagy elmenekül, elfojtásba, pótcselekvésekbe.


Az önbecsüléseden lenne érdemes változtatnod.


A mai világban sokan kívülről, másoktól várják a szeretet, visszaigazolást. Emberek, akik kellemes külsővel rendelkeznek, nekik is lehet alacsony az önértékelésük, a külső és az önbecsölés között sokszor nincs egyenes arányosság. Láttam már sok nem megnyerő külsejű embert, aki mégis tudott érvényesülni, mert van önbizalma.


Ugyanakkor ismerek olyan fogyatékkal élőt, akinek szemmel látható fogyatékossága van, de olyan szinten szimpatikus a kisugárzása, vidám és talpraesett, hogy csak na! :-)


Nem érdemes forgatni magunkat azon, hogyan nézünk ki, pláne nem optimális az, amikor valaki a (sokszor vélt) hiányaira koncentrál!

(Ez hozzáállás kérdése, tehát változtatható.)


Nagyon sok lehetőséged van.


Keresel hobbit magadnak? Olyat például, ami építő. Nem olyanra gondolok, ami készen kapott, hanem amiben Te magad valóban fejlődnél. Sport vagy jógázás tetszene? Amikor az ember elkezd rendszeresen sportolni vagy jógázni, jobb kedve lesz. Magától a mozgástól (hormonok szabadulnak fel).

Csak egy ötlet a mozgás, rengeteg mást közül is választhatsz.


Az is bölcs, ha az ember nem mások életéhez méri saját magát. Pl. nem célszerű úgy gondolkozni, hogy "ennyi idősen már itt és ott kéne tartanom".


Szerintem azon se forgasd magadat, hogy volt egy barátnőd, de jelenleg nincs. Inkább azt ragadnám meg a helyedben, hogy ha már egy barátnőd volt, akkor biztos, hogy lesz következő is! Rengeteg magányos lány van, aki talán hasonlóan érzi magát, mint Te...

Legtöbbünknek - így a XXI. században - nem 1 partnere volt, mire megtalálta a élete párját.


Fontos, hogy ne hagyd el magadat.


A saját életét rengeteg ember nehéznek érzi, de ha sok-sok embert megismernél, akkor szerintem oda lyukadnál, hogy bizony másoknak is vannak komoly gondjaik. A kérdés az, hogy valaki elhagyja-e magát, kesereg, rágódik a bánatán vagy más szemmel kezdi szemlélni az életét. Sokszor ez utóbbi óriási változásokat eredményez! :-)


Ne függjünk attól, hogy mások mit gondolnak rólunk... Az csak megfelelési kényszer.


Az ember sokszor milliószor többre képes annál, mint amennyit egy borús pillanatában kinéz magából.

Jó lenne, hogy nagyon összeszedd magadat és építs egy új jelent, új szokásokkal, új életszemlélettel!


A betegségek pszichoszomatikusak, ezeknek még érdemes lenne szerintem utánaolvasnod.


A pattanásosság elmulasztását étrendváltoztatással is meg lehet oldani. Plusz pszichés okainak utánaolvashatnál.

2016. nov. 5. 14:16
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/4 anonim ***** válasza:

A kettes válaszolónak sok szempontból igaza van. De a függőség betegség. Amikor valaki beteget jelent, hogy otthon lehessen és játsszon, tehát a saját élete fölött elveszti az irányítást, akkor addiktológus kell. Majd ő segít feltárni az okokat, meg egyáltalán abban, hogy hogyan lehet kitölteni azt az űrt, amit a játék elhagyása okoz. Mert könnyű azt mondani, hogy keressen egy hobbit, hasamra ütök, a kérdező pl. beleszeret a hajómodell építésbe, és aztán azzal fog napi 12 órát bíbelődni. Függőség kiváltása más függőséggel nem megoldás.


Nekem egy szerencsejáték függő barátom van, igaz, már évek nem játszik, és rendszeresen jár az anonim szerencsejátékosok gyűlésére, de annyit dolgozik, hogy azt ép eszű ember nem fogja fel. Ugyanúgy elveszti a kontrollt, nincsenek társas kapcsolatai, stb. És ő régebben járt szakemberhez, de aztán úgy gondolta, hogy már jól van, és otthagyta, és a pénzhajszolás lett az új függése. Közben meg nagyon sokat kattog azon is, hogy játsszon, de nem akar csalódást okozni magának, mert tudja, hogy nem lenne jó, max néhány pillanatig.

2016. nov. 6. 15:43
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/4 anonim ***** válasza:
62%
Persze, betegség. Csak kiegészítettem az első hozzászólásban írtakat. Mivel nem ismerek addiktológust, így nem tudok konkrét személyt ajánlani neki, de gondolom, hogy a kérdező így már az eddigi hozzászólásokból összerakhatta magának azt, hogy hogyan induljon el.
2016. nov. 6. 20:33
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!