Az igaz, hogy a mentálhigiénés, pszichológus és pszichiáter végzettségűek között sok van, aki ő maga sem egészséges?

kérdésre = képzésre* sorry.

#3: a 80%-ot erősnek érzem. Ősszel végeztem, az alapképzésen 80-an indultunk, abból úgy max 5 esetében éreztem, hogy valóban külső segítség nélkül "nem jönne rendbe". Mesterképzésen pedig a szűk 40-ből talán egynéhány hallgató esetében. Ez úgy 5-10%, tapasztalaton alapuló becslés.

Azt nem értem, hogy ez miért gond?

Vegyünk egy terapeutát. Jelentkezik az egyetemre mondjuk valamilyen személyiségzavarral. Tudattalanul a saját problémáját szeretné megoldani. Végigcsinálja az elméleti képzést, aztán szépen elkezdi a saját terápiát (ez a terapeuta képzésben kötelező). Feldolgozza a problémáit, a saját bőrén tapasztalja meg, hogyan működnek az elhárító mechanizmusok, hogyan tud valaki szembenézni a saját démonaival, hogyan tudja feldolgozni a problémákat. Azt éli át, amit később a páciensei fognak!

Mire arra kerül a sor, hogy terapeutaként praktizál, már túl van a feldolgozáson (legalábbis a nagy részén). Természetesen később is jöhetnek fel újabb démonok, erre van a szupervízió: nem egyedül kell megküzdenie vele, hanem külső támogatással.

Én nem is mennék olyan terapeutához, aki nem volt defektes maga is. Máskülönben honnan a csudából tudná, hogy hogy kell démonokkal küzdeni? Ezt tankönyvekből nem lehet megtanulni, csak a saját bőrünkön!

Én is tanultam (nem kevés) pszichológiát és azt hittem, hogy értem. Fenéket értettem. Elmentem terápiára és akkor értettem meg mindazt, amit korábban érteni véltem. A gyakorlatban.

(Zárójeles megjegyzés: vannak olyan pszichológusok, akik nem veszik komolyan a saját terápiás élményt, felszínesen csinálják végig, ha egyáltalán végigcsinálják. Belőlük lesznek a kóklerek.)

Azért baj, mert nem dolgozzák fel a problémáikat, a komplexusaikat,sérüléseiket beviszik a terápiába is, és észre sem veszik, nem lesznek egészségesek.

Másrészt sokan alapból alkalmatlanok ilyen munkára, és ha nem lennének mentálisan betegek, eszükbe nem jutott volna erre a területre menni.

Sok embert tesznek tönkre akik ezt csinálják és sajnos sokan vannak.

"Azért baj, mert nem dolgozzák fel a problémáikat, a komplexusaikat,sérüléseiket beviszik a terápiába is, és észre sem veszik, nem lesznek egészségesek."

Van ilyen is valóban, ezt én is írtam. De szerencsére olyan terapeuta is akad, aki a saját terápiájában megszerzett tapasztalatokat kiválóan tudja kamatoztatni a pácienseinél. (Én ilyen terapeutához jártam, hatalmas segítség volt, hogy egy-egy nehezebb szakaszban pontosan tudta, hogy min megyek keresztül és éppen ezért tudott benne hatékonyan segíteni.)