Munkanélküliként gondoltatok e már az öngyilkosságra? 36/N

Nem, soha. Pedig 3 évig voltam munkanélküli egy olyan országban ahol a nyelvet sem beszéltem. Napi szinten ért a megalázó, lenéző elutasítás- Főleg amikor totál hülyének is néztek, mert szerintük aki nem tud angolul az ostoba is.

Sírtam sokat, sőt sokszor felakartam adni, és hazamenni. De úgy voltam vele, hogy idővel megtanulok annyira angolul, hogy legyen valami melóm. Persze kis angol tudással sem volt, de végül is kifizetődött a napi álláskeresés. Az első munkahelyem egy mekiben volt takarítói állás. Számomra nagyon megalázó volt, hogy 38 évesen ilyen helyen dolgozom, főleg, hogy Magyarországon csoportvezetőként dolgoztam sok éven át. Titkoltam az otthoni család és barátok előtt a munkámat, de végül is ez is egy munka. Majd amint lehetőségem volt változtattam. Ma 44 évesen normális állásom van, és végre megengedhetem magamnak, hogy csodás tájakra utazzam. Ha annak idején kinyírtam volna magam, most bánhattam volna.

igen sokat gondolok a halálra,és az öngyilkosságra

nem értem nem is értem Miért? a Miért?eket

nekem miért nem sikerül az a mi a többieknek sikerült :(

Szerencsén múlik a munkahely,társ keresés és találása

barátok szerzése :(

El kell fogadni a helyzetet... mert nem lehet ellene mit tenni :(

Kedves! Ez az üzemmód azért jön létre, mert a szervezet oxigéngazdálkodásába valami bezavar. Az agy kevesebb oxigénnel kell hogy beérje, ettől leszünk elesettek!

Ha a szervezettet megfelelően látjuk el oxigénnel, megtörténik az isteni csoda!

ma 21:42

Te most ezt komolyan írtad? Mert akkor ritka ostoba ember lehetsz. Ezen már csak nevetni lehet..

Na hallod kérdező! Most már tudod miért vagy munkanélküli..Rosszul veszed a levegőt..:)