Ez szerintetek milyen betegség?

Ma valami iszonyatos dühroham fertőzte meg, az elmémet, annyira dühös voltam, hogy majdnem szétvertem a gépet.

Meg az agyam képeket vetített ki, hogy csak úgy fog enyhülni ha szétverek valakit, de még az ölés is felmerült bennem.

Szerencsére van bennem, egy idomár aki féken tartja, ezt az állatot, és ez pusztítás, csak az elmémben fog lezajlani többnyire, de ilyenkor nagyon ingerlékeny és kiszámíthatatlan vagyok, az emberekkel eléggé bunkó, és aggresszív tudok lenni ilyenkor, de tudom, annyira irányítani, hogy ne fajuljon fizika bántalmazássá.

És, ez iszonyatosan kimerít lelkileg.

És úgy érzem, hogy hamarosan a depresszió szakaszába fogok esni, akkor meg teljesen passzív vagyok és közönyös, nem csinálok semmit, van amikor egy nap nem eszek vagy nem alszok semmit.

Depresszió csúcspontja a sírórohamok, és az öngyilkossági gondolatok, amik szerencsére gondolatok maradnak, mert tudom, hogy nagy fájdalmat okoznék az embereknek akik szeretnek, ha végeznék magammal. Ilyenkor, azt érzem, hogy az életem egy kínzó vegetáció, ekkor arra gondolok, hogy még rengeteg időm van hátra, és nem szól másról mint a szenvedésről ekkor teljesen a jelenben vagyok, de nagyon rossz értelemben, és van amikor arra várok, hogy minél előbb meghaljak. Ez az időszak max 2-3 hónapig tart.

Majd jön, egy kis enyhülés, ekkor mondhatom, azt hogy viszonylag jobban vagyok, ilyenkor már felveszem a kapcsolatot többi családtagommal, barátaimmal, elkezdek tervezni, célokat megvalósítani.

És jön egy intenzív eufória, ekkor úgy vagyok a jelenben, mintha most születtem volna, annyira csodálatosnak tűnik, az élet ekkor, olyan mintha az elmém, egy oázisban lenne.

Majd jön egy olyan csapás, szinte egy pofonnal ér fel, ekkor, elfog egy iszonyatos szorongás, és esetenként pánik is.

Ilyenkor jön az érzés, hogy telik, az idő, és nagyon rövid is egyben. Úgy érzem nagyon sok dologban késésben vagyok, nincs munkám nem tudok egzisztenciát, és tapasztalatot gyűjteni, és nincs barátnőm se, pedig már 24 vagyok.

És ezután történt, az hogy úgy éreztem ez a probléma, már túl nőtt rajtam, és ezért volt ma dührohamom, ami ki is merítet alaposan.

Szóval szerintetek mi a bajom ? Nagyon el vagyok keseredve, mert van amikor hosszú időre inaktív leszek szinte. Nem keresek munkát, mert az sem érdekel ilyenkor, hogy mi lesz velem holnap, vagy ha van munkám, kirúgnak, mert kapkodok, és figyelmetlen vagyok.

A lányok, meg kerülnek, mert érzelmileg instabil vagyok, meg az ismerkedést is iszonyatosan, meg nehezíti a szorongásom.