Nagyon feledékeny vagyok ez normális?

Régen is ilyen voltam, de mostanában mintha durvább lenne, minél inkább le vagyok terhelve, annál több minden "esik ki". Például az előbb hajat szárítottam, automatikusan kihúztam a konnektorból (erre egyáltalán nem emlékszem), kimentem a konyhába majd 5 perc múlva visszamentem a fürfőszobába hogy ki húzta ki a hajszárítót, mondtam hogy jövök vissza. Anya azt hitte hogy csak viccelek, hiszen a szem láttára csináltam elmondása szerint:D Vagy amikor rohantam kulccsal a kezemben mert késésben voltam reggel, kivettem gyorsan valamit a szekrényből, és automatikusan beraktam a kulcsot a szekrénybe, hogy el tudjam tenni a táskámba amit kivettem, zártam a szekrényt, majd a kapunál néztem hogy hol a fenében van a kulcsom, beletelt egy pár percbe mire rájöttem hogy rázártam a szekrényajtót..

Ilyen és hasonló esetekről van szó, elfelejtek dolgokat amiket én magam csináltam percekkel azelőtt. Amikor sorozatosan hajnalban kell kelnem és reggeltől estig szinte csak tanulok akkor még rosszabb a helyzet, olyan vagyok mint egy zombi. De az a baj hogy ez a feledékenység hétvégéken, szünetekben is jelen van, csak kisebb mennyiségben.

A tanárom mondta hogy ez a melankolikus szeményiség velejárója, folyton jár valami a fejemben, vagy álmodozom, vagy sok a teendőm és azon kattog az agyam, aztán oda se figyelek hogy épp mit csinálok. De ez biztos hogy normális? Sokszor úgy érzem magam mint egy szenilis nagymama, annyira szétszórt tudok lenni..

Egyébként tanulás terén nincs baj, nagyon jól fog az agyam, és eszem is van, ez a feledékenység csak a mindennapi életben zavar be. Egyedül talán a szétszórtság és figyelmetlenség tud a tanulásban bezavarni, például matek terén amikor elírok számokat. Vagy amikor gyorsan írok valamit és "egybemosok" szavakat mert már a következő szavon gondolkodok és nem akarok bármit is kihagyni, így öntudatlanul is elírom azt a szót amit épp írtam. De ha tényleg akarok akkor tudok koncentrálni ezekre, annyira nincs nagy baj.