Normális vagyok? Mi van velem?

A kérdés, hogy te és a környezeted mennyire tud ezekkel együtt élni. Ha nem zavar, akkor egészségedre. (A facebookra nem pakolsz képeket, evés előtt kezet mosol. Ezek pozitívak)

Ha zavar, akkor menj dokihoz. Megsúgom: ha kérdés, hogy dobog-e a szíved, akkor dobog (Ha nem, azt úgy is észreveszed)

Nekem is vannak ilyen mániákussá alakult szokásaim, csak másfélék.

Én is mindig félek, hogy mi van ha egyszer csak megáll a szívem. De próbálok inkább nem erre gondolni, ha meg akar állni, sajnos úgyse tudsz mit tenni ellene.

Én a szemüvegemet nem használom és nem is használtam soha, mert féltem, hogy mit gondolnak mások így a kinézetemről, illetve rettegtem, hogy elesek vagy ilyesmi, és összetörik, és belefúródnak a szemembe a szilánkok.

A képfeltöltéssel én is ugyanígy vagyok, ezért általában nem rakok fel képet magamról.

Én is nagyon sokat rágódom a múlton, de én inkább úgy, hogy egy adott dolgot hogyan másképp kellett volna csinálni, és ezen őrlődök, hogy miért nem úgy csináltam, miért nem azt mondtam, stb. Én is sokszor nagyon fura dolgokra emlékszem pontosan, amik nem értem, miért maradtak meg ennyire.

A jelentőségteljes dolgok dátumaira meg szerintem sokan emlékeznek, evvel nincs gond.