Milyen betegség, személyiségzavar lehet az oka, hogy mindenkivel kihívóan viselkedek, pedig nem szeretnék?

Nem értem, hogy miért kérdezed, ha tudod.

Mindenesetre én is a bipoláris zavarra tippeltem, mielőtt elolvastam volna a leírást.

22/N

A hisztrionikus személyiségzavarnál van egy olyan ismérv, hogy a szexuálisan csábító, kacér viselkedés központi tulajdonság, ami sokszor nem adekvát módon jelentkezik.

Ez csak egy tipp, nézz utána, hogy egészében mennyire jellemez.

A kezelést illetően gyógyszerezést nem találtam.

„A terápia lehet kognitív vagy pszichodinamikus, a lényeg mindenképpen az, hogy a terapeuta szembesítse a klienset túlzott függőségével, illetve hogy megtalálják azokat a saját, belső forrásaikat, amelyekbe kapaszkodhatnak - a külvilág helyett.”

A fenti idézet innen való:

[link]

----------------

„Az auditív hallucinációk nagy számban fordulnak elő a skizofrénián kívül több pszichiátriai zavarban. Előfordulnak bipoláris zavarban (10-25%), major depresszióban (6%), PTSD-ben (40-50%) és bor¬derline személyiségzavarban (25-50%). A skizofrén betegeknél tapasztalható hallucinációkhoz képest az egyéb pszichiátriai zavarokban szenvedő egyéneknél a hallucinációk kevésbé súlyosak. Kevésbé gyakoriak és intruzívak és kevesebb funkcionális interferenciát okoznak.”

Erről részletesen itt olvashatsz:

[link]

----------------

A hallucináció miatt lehetsz kevert borderline-hisztrionikus személyiség is:

„E betegek viselkedése állhatatlan, szeszélyes, labilis, megjátszott és felületes. A borderline keveredés miatt nem tudják jól kezelni azokat az eszközöket, amelyekkel folyamatos támogatást és bátorítást lehet biztosítani. Szélsőségesen állhatatlan és könnyelmű viselkedésük miatt bizony sokszor hosszú ideig nélkülözni kénytelenek a biztos és állandó szeretetet. Ilyenkor mohó és kacér viselkedésüket megerősítve dramatikusan magakelletőek és éretlenek lesznek. Túlhajtott aktivitás, csábíthatóság, frenetikus ”vidámság", kielégíthetetlen eseményvágy hajtja őket. Irracionális és felszínes eufóriájuk miatt józanságuk nyomai is elszállnak. Ha aztán vitathatatlan kudarcokkal, elutasítással találkoznak, és már nem bízhatnak hódító erejükben (mert fiatalságuk, bájuk stb. odalett), keserű kiábrándultság vesz rajtuk erőt, a jövőt értelmetlennek látják, és rettegnek az egyedülléttől. Elkomorodásuk agitációba válthat, ingerültség és öndestruktív impulzusok jelentkeznek. Kétely kételyt szül, aggodalom aggodalmat, és ami korábban érdekes és izgalmas volt, az most értéktelen, üres és elérhetetlen lesz.”

Ezeket ne vedd készpénznek, igazából a pszichiáterednek kellene eldöntenie, hogy mi jöhet még szóba.