Pszichiátrián voltam, életemben először. A doki volt fura, vagy én reagálom túl?

Az oka, amiért oda mentem, mivel szorongok, nehezen ismerkedek és általánosan nem vagyok valami boldog -kivéve ha teljesen egyedül vagyok-, hogy visszafogottan fogalmazzak.

Elmentem, kitöltöttem egy tesztet, majd kettesben elbeszélgettünk a dokival.

-Fontosnak tartanám itt megemlíteni, hogy nem számítottam pszichológus/lelkizés szintű beszélgetésre, de a dolgok tisztázására igen.-

Először még jól ment, mivel az alapdolgokat kérdezte, de aztán jött a szex meg a többi. Én szexuálisan nem vagyok aktív, szűz vagyok és nem is szeretném és soha nem is szerettem volna úgy elveszíteni, hogy nem szeretjük egymást azzal, akivel szerelmeskedünk...Plusz a szex nekem kényes téma, így rövidre szerettem volna ezt fogni.(Férfi vagyok, szóval már ezt nem akarta tudni megemészteni, úgy nézett rám, mintha bolond lennék. Nem akartam még magyarázni, hogy létezik olyan, hogy demiszexualitás, mivel ekkor már látszott rajta, hogy neki kell a legokosabbnak lennie a szobában.)

Majd a kinézetemről kérdezett, mivel van pc-m, festem a hajamat, ami hosszú és introvált a viselkedésem. Ugye rákérdezett, hogy férfinak érzem e magamat, én meg nem is értettem először, mire gondol, csak utána jöttem rá, hogy ő arra kíváncsi, hogy transz vagyok e. Ekkor megpróbáltam elmagyarázni neki, hogy szerintem férfias vagyok, nekem ez az ideális kinézet, de nem nagyon akarta ezt megérteni.-Mintha csak tudatosan nem figyelt volna arra, mit mondok.- Természetesen magát azt is kiemelte, hogy introvertált(magánakvaló) viselkedésem ellenére "vadabb" vagy extrovertált a kinézetem, amit már említettem.

Ami meg lesokkolt engem az, hogy szerinte én utálom az embereket, negatív vagyok és a figyelmem a panaszaimra koncentrál...Én ezt mondtam neki, hogy sokszor félek tőlük, de nem utálom, nézem le a másikat; negatív vagyok, gondolom, mivel alapvetően rossz passzban vagyok és persze, hogy a figyelmem a panaszaimra koncentrál: hisz a problémáimról kellett, hogy meséljek. (Ezeket az ambulánslapról tudtam már meg.) De gondolom, akkor mesélhettem volna arról is, hogy melyik fagyi a kedvencem.-.-"

A nemi önérzetes beszélgetés után azt mondta, hogy (a depresszív, szorongásos bajok mellett) van valami problémám az önképemmel vagy micsoda. De akkor már egy srácnak ne is legyen hosszú a haja, mert akkor biztos melleket is akar magának mellé? Nektek milyen tapasztalataitok voltak?

Nem mondanám, hogy a világ legrosszabb dokija lenne, de valahogy mintha nem halgatott volna mindenre, amit mondok, vagy már nem is tudom. Lehet én gondolom túl az egészet. :/

21/F