Ijeszto kenyszergondolatok ellen mit tehetnék,?

Megpróbálhatsz egyedül "ellene menni", hátha sikerül. Ha pár hét alatt nincs változás, akkor viszont nincs mese, el kell menni orvoshoz.

Szóval alternatív/holisztikus szemléletű orvosok a megfelelő életmódban és táplálkozásban látják a gyógyulás lehetőségét.

1. Vitaminok és ásványi anyagok: omega3, B-komplex, Magnézium, D-vitamin az alap, az ajánlott értékeknél nagyobb mennyiségben, szóval nem elég bekapni egy multivitamint például.

2. Táplálkozás: kerülendő az alkohol; minél kevesebb legyen a koffein, a túlcukrozott vackok, a feldolgozott élelmiszerek, az üres szénhidrát. Fokozatosan át lehet szokni a sok zöldséget, gyümölcsöt, fehérjét tartalmazó kajákra. (Húsokból a fehér húsok jók, ill. a halak meg a tengeri kütyük.)

3. Rendszeres sport, vagy legalább sok mozgás (napi fél óra intenzív séta is már megfelelhet).

A jóga és hasonlók relaxnak jók lehetnek, de nem helyettesítik az intenzív mozgást.

Viszont kell az ellazulás, a stresszoldás is, erre is találd meg a saját módszeredet.

Hát, a rendszeres sportolással kevesebb időd lesz unatkozni. Maga a sport is stresszoldó egyébként, a B-vitamin és az Omega3 pedig jó hatással van az idegrendszerre.

Azt nem tudom, hogy gyerek mellett hogy van időd unatkozni, nekem sose volt... Ha több időt töltesz vele, az mindkettőtök számára hasznos lesz, játék, mese, programok, bármi. :)

Nekem egyébként a takarítás nagyon jó stresszoldó volt éveken át, más problémám szerencsére nem volt. De ismerek olyat, aki depis, stresszes és erősen ocd-s volt (bár nála kényszergondolatok nem voltak, csak kényszeres cselekvések), és egy csomó féle gyógyszert kipróbált, amiktől csak egyre rosszabbul lett, még pánikrohamai is lettek. Aztán most a vitaminokkal hónapok óta tök jól elvan, kevesebbet stresszel, nem depizik, nincsenek pánikrohamai, és a kényszerek is gyengültek. :)

3-as és 6-os vagyok. Nagyon szívesen mindent, és drukkolok neked. :)

Csak még annyit, hogy az ilyen nagy változások valóban nehezebb időszakok, de majd túllendülsz ezen is. :)

Jó érzés olvasni, hogy nem vagyok ilyen gondolatokkal egyedül :) Nekem időről időre másmilyen tartalmú kényszerképzeteim vannak, egy ideig attól féltem, hogy megáll a szívem, máskor hipochondrikus tüneteim voltak, vagy akár szexuális tartalmú(attól rettegtem, hogy homoszexuális vagyok, pedig semmi jel nem utal rá, de már szinte bemagyaráztam magamnak). Én most tervezek ezzel pszichológushoz menni, de gyógyszereket én sem akarnék szedni.

Amúgy pontosan az unatkozás áll ezek mögött. Én egyetemre járok, jómódú családban élek, van barátom, egészséges vagyok, a legboldogabbnak kéne lennem. Aztán képes vagyok ilyen hülyeségeken szorongani...most pl van 3 hét szünetem így a vizsgák után és sokat vagyok itthon egyedül, persze, hogy rámtörnek az értelmetlen gondolatok. Miharabbi “gyógyulást” kívánok Neked is! :)