Ez lehet depresszió? Vagy valamiféle más mentális betegség? Vagy csak egyfajta dűhkitöréseim vannak?

18/f

Mostanában minden dologért vítázom az édesanyámmal szinte bármit tesz már mondom hogy mér úgy meg mindig durvábban neki esek a szavaimmal.

Nem sok haverom van, de volt egy aki igaz barát volt. Sajna egy fajta dűhkitöréseim lettek, amiért ha kicsit is feszültebb voltam a kelleténél nekiugrottam, hogy miért nem ír nekem mondjuk miért csak én írok vagy mert sose jönne egy pc-s játékkal velem játszani.

Minden ilyenen összekaptunk.

Letiltott mindenhol és egy másik barátnak elmondta hogy mi a gond, hogy mindig mindenért nekiugrok.

Nekem azt mondta hogy csak egy kis nyugalmat szeretne. Meg hogy ezek után nem akar olyan közel állni hozzám mint ez elött. Végül azt mondta van egy ajánlata hogy ha megjavulok és nem csinálom többé ezeket, akkor megint olyan lesz minden amilyne régen.

Azóta beszélünk, de sokszor volt hogy többször is fentvolt egy beszélgetős alkalmazásban és nem írt vissza.

Beszéltem egy másik barátommal és kiderült, hogy aztmondta neki, hogy az iskolából a maradék időt kibírja melettem aztán nem fog már velem beszélni cska most amég így a közvetlen környezetben vagyunk egymással. Meg hogy azt mondja az ilyen kapcsolatokat minnél elöbb megkell szakítani.

Ez a barátom az egyik legfontosabb személy az életemben és még ezek után is tűzbe tenném érte a kezem.

Betegség miatt egy hónalja nem találkoztunk.

De ezek után azt érzem, hogy nem akar kibékülni egyáltalán és nemtudom már mit tegyek.

Konkrétan ez idő alatt is többször is sírtam. És miután ezt megtudtam azóta semmise érdekel levert vagyok. Eddig foglalkoztam a sulival, de mostmár be se akarok menni egyáltalán. És sokat gondolkozom az öngyilkosságon, hogyha nemjön helyre a barátságunk felakasztom magam. Vagyis csak vannak ilyen gondolataim.

Ez lehet valamilyen mentális betegség hogy ilyeneket csinálok? Már teljesen úgyérzem hogy kikészültem és nemtudok mit tenni.