Kezdőoldal » Egészség » Mentális egészség » Mi az oka, hogy amióta egyetem...

Mi az oka, hogy amióta egyetemista vagyok, teljesen ostobának érzem magam? Totál lepukkant az önbizalmam emiatt.

Figyelt kérdés
Amióta Egyetemre kerültem, úgy érzem, agyilag sokkal tompább lettem, sokkal kevesebb minden érdekel, annyira nem érzem magam idevalónak emiatt, pedig évek óta az volt a vágyam, hogy bekerüljek ide. Tapasztalt már valaki hasonlót? Olyan csüggesztő...
2010. jún. 11. 19:23
 1/8 anonim ***** válasza:
igen, stressznek és túlhajszoltságnak hívják. az alváshiány miatt csökken a koncentráció, így többet kell tanulnod, még kevesebbet alszol és ördögi kör. na meg az egyetemek szeretik elhitetni, hogy hülye vagy, ne dőlj be. ha rám hallgatsz kevesebb buli(ez fáj nekem is...), több alvás, olyan napi 6-8 óra(nehéz betartani, de muszáj), tanulás közben meg óránként minimum tíz perces szünetek, dőlj le, hunyd be a szemed...
2010. jún. 11. 22:30
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/8 A kérdező kommentje:
A buli része nem állja meg a helyét, de a többiben lehet valami. Az a baj, hogy nem látom a végét ennek a tortúrának és nincs semmi, ami motiválna, ezért az érdeklődésem jószerivel a béka feneke alatt hever. A tanárok vontatott és életunt órái a halálomat jelentik, de ha egyszer nem megyek be, onnantól kész a lelkiismeret-furdalás. Ez az egész olyan, mint egy erőltetett menet egyetlen darab papírért, ami nélkül manapság semmire sem lehet menni.
2010. jún. 12. 08:22
 3/8 A kérdező kommentje:
Hogyan állhatnék hozzá, hogy jó legyen? Mi legyen az az alapgondolat, ami újra lendületbe hozhat? Ha van ötletetek, osszátok meg velem!
2010. jún. 12. 08:24
 4/8 anonim ***** válasza:
erre sajnos nincs biztos válasz. ha kipihentebb leszel jobban tudsz figyelni, ez biztos. motiváltság? hát próbáld elhinni, hogy értelmes dolgokat is hallhatsz az órákon - ez az esetek többségében igaz -. tűzz ki magad elé célokat, próbáld elérni. (engem éppen az motivál, hogy meglegyen az anatómia kettesem... XD) néha elég kilátástalan ez az egész egyetem dolog, ez igaz, de túl lehet élni, mások is megtették.
2010. jún. 12. 09:55
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/8 A kérdező kommentje:
Az tuti! :) Köszi a válaszokat :D
2010. jún. 12. 10:35
 6/8 anonim ***** válasza:

Mi az oka, hogy ezt pont a tanév vége fele kérdezed?


Lesz értelme, éppen most cáfolták a diplomás munkanélküliségről elterjedt tévhitet.


Csak 1,5% friss diplomás nem talál munkát.

Kissé hihetetlen arány, nyilván úgy számolják, hogy finnyásan betöltenek valami kényszer állást, de nem az álmaikat váltják azonnal valóra. - Netán pont az unalmas egyetemi előadók vannak kényszerpályán?

2010. jún. 12. 17:38
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/8 A kérdező kommentje:
Nekem nagyon úgy tűnik, hogy az oktatók nagy része tényleg csak kényszerből teszi, amit tesz. Köszi a válaszodat, utolsó, ez az arány rettentően szívderítő! :)
2010. jún. 12. 19:05
 8/8 anonim ***** válasza:

Egy éve vagyok egyetemista. Én is hasonlónak éreztem az egészet. Hihetetlen unalom ami bennt várt. Elvárások/követelmények dögivel. SEMMI motiváló nem volt az egészben. Borzalmas. A társaság se az igazi. Baromi stresszes az egész, meg igazán lehangoló az egész morál ami ott van.

Nekem nem ez az élet való (most)- rájöttem.

Ki is buktam... (Nem sokon múlott hogy bennmaradjak - de olyan ember vagyok akit ha valami nem érdekel azt nem csinálja teljes odaadással.)

Kövi éveben kipróbálom magam a való életben és ha úgy hozza a sors még lehet hogy visszatérek - de akkor már avval a tudattal hogy az a legjobb út - és akkor már motiválva leszek.

2010. jún. 13. 23:58
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!