Egyrészt nem tudom megfogalmazni a problémám, másrészt mintha ragaszkodnék is hozzá. Mi lehet?

Én is 18 éves vagyok, és csak azért írok mert a leírtak alapján nagyon hasonló a problémánk de akárhányszor próbálok beszélni erről valakinek, látom rajta hogy nem érti.

Nagyon frusztráló amikor a pszichológus kéri hogy fogalmazzam meg a problémám, de én egyszerűen nem tudom szavakba önteni, nem tudom megfogni az érzést. És pluszba ott van az a furcsa érzés hogy nem akarom hogy megoldódjon, hiszen máshogy nem tudom elképzelni az életemet, van valami konfortos érzés is benne. Mindegy is.

Lehet hogy teljesen más a problémánk, csak így leírva teljesen azonosulni tudtam a bajoddal.

Bocsi, megoldást nem tudok írni, tanácsot se nagyon adnék hiszen a saját életemen eddig csak rontottam, de remélem neked sikerül rájönni hogy mi áll a problémád mögött.